MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1966
3. ő. e. 1966. október 28–29. (2-178. o.) - Napirend előtt: A jelölőbizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat. Hiányzik - 1. A megyei pártbizottság jelentése az 1962. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról. Jelentés: 109-173 - Szóbeli kiegészítés: 5-13
P~KS - 22 Szigeti István elvtárs a megyei Pártbizottság titkára; Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság beszámolójából, melyet a két pártértekezlet között végzett munkájáról adott, valamint a II. ötéves terv végrehajtásáról szóló statisztikai jelentésből képet alkothattunk magunknak a megye általános fejlesztésében elért eredményekről arról, hogy milyen szinten termel az ipar, a mezőgazdaság, milyen a lakosság szociális, kulturális ellátottsága, hogyan élnek, dolgoznak nálunk Somogy megyében az emberek. Ha egy kissé behatóbban tanulmányozzuk a jelentéseket, akkor mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésnek megkapó számaival találkozunk. Somogy megye szociálison iparának termelése 1960-65 között 62 ;á,-kal nőtt. Ez a szám egymagában is nagyon sokat mond. A termelés mennyiségi növekedése mellett, azonban fel kell figyelni az ipari termelés minőségi javulására is. Arra például, hogy az elmúlt években számos új ipari termék gyártása kezdődött el. olyan termékekké, amelyeknek az előállítása fejlettebb termelő berendezéseket, nagyobb miiszaki felkészültséget, magasabb szakképzettséget igényel. Az ipar szerkezetében és a termelés összetételében bekövetkezett változások kedvezően hatottak az export termelésre is. A megye ipari termékei egyre több országba jutnak el s általában megfelelnek a növekvő igényeknek. A külkereskedelem számára átadott termékekből mind nagyobb részt vállal a tanácsi és a szövetkezeti ipar. A II. ötéves tervet megelőző években ezek az iparágak szinte alig termeltek exportra. Ma viszont, például a Csurgói Napsugár KTSZ több mint 25 országba export tál és a jó minőségű áruival meg is tudga tartani a piacokat. Az ipari termelésben bekövetkezett minőségi fejlődés számunkra különösen értékes, mert a termelés növekedését jelentős mórtékben új munkaerő beállításával értük el, akik korábban nem dolgoztak az iparban. Értékes azért is, mert egy olyan megye iparáról van szó, ahol az iparnak nagyobb hagyományai nincsenek, ahol az üzemek jelentős része elavult, korszerűtlen körülmények között termel. 1962-ben megtartott pártértekézletünk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a tényét rögzítette. Feladatként a mezőgazdasági üzemek, mindenekelőtt a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai és szervezeti megerősítését, a mezőgazdasági termelés növelését szabta meg. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló minden célkitűzésünk nem valósult meg - ennek objektiv és szubjek* tiv okai voltak - de tény, hogy megyénk mezőgazdasága soha enynyit még nem termelt, mint napjainkban. Milyen egyszerűen hangzik, hogy például a búza termelése megyei átlagban kataszteri holdanként 1966-ban elérte a 11,7 mázsát, pedig ennek mennyi összetevője van. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között képtenelek lettünk volna ezt az eredményt elérni.1957-ben,például a búza átlagtermése 8,1, 1958-ban 7 } 5, 1959-ben 8,9*és 1960-ban 9,3 mázsa volt.