MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1962

2. ő. e. 1962. október 27. (2-145. o.) - 2. A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 69-77

- 18 -&• Ezt azért mondom, mert tovább akarjuk erősiteni a tsz. vezetést és ehhez minden segitsóget megad az állam is. Tovább akarjuk folytatni, hogy a meglévő jó módszerek elterjedjenek. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy mi elérhető a Ráksi " u

j Élet " tsz-ben, elérhető Igáiban is és ami Homokszentgyörgyön, Szulokban is elérhető, de elérhető a megye más részein is ós országosan is azt mondhatnám, hogy kiváló állami gazdaságok, termelőszövetkezetek százai bizonyitják azt, hogy az az ut amelyre tátértünk a mezőgazdaság átszervezésére, csak ez oldja meg élelmiszer problémáinkat, azon az utón lehet iparunkat nyersanyaggal kielégiteni, export lehetőségeinket kielégiteni, még több devizát hozni az ország számára* Hogyan tudnak tovább fejlődni, ha az állapot marad meg, amely a beszámolóban.szerepelt, hogy a felnőtt dolgozók ...... %-a nem végezte el

f a nyolc osztályt és rosszul állunk mezőgazdasági szakemberek szempontjából is. % erről beszélünk nem azért mondjuk, hogy ez a parasztság hibája, mert nem ő tehet róla, hogy nem volt alkalma fejlődni, tanulni is. Mégis, ha ismerjük a mai helyzetet el kell mindent követnünk, hogy a szövetkezeti parasztságnak, a mezőgazdasági dolgozóknak szakmai képzettségét emeljük. Ezért szervezzük a szakmunkásképzést, ezért akarjuk a technikumi képzést emelni, ugyanakkor emelni kivánjuk a főiskolai, egyetemi képzést is. Erre a megfelelő terveink megvannak. Ezt kérjük, hogy a termelőszövetkezetek legjobb tagjaikat küldjék el ezekre az iskolákra. Emlékeznek az elvtársak arra az időre, amikor " konvenciós n iskolára járó tagok voltak, akiket másra nem tudtak használni, elküldtek iskolára. Most azokat küldjék el, akik pillanatnyilag hiányoznak és ha kiesés mutatkozik is a termelőszövetkezetben, megéri^ hogy ezt vállaljuk, segitsük olyan eszközökkel a termelőszövetkezetet, hogy a visszaesés a legkisebb legyen. Mégis a legkivalóbbakat küldjék el tanulni. Magyarország állattenyésztése valamikor nagyon külterjes volt. E téren van fejlődés, ami nem lebecsülendő. Az átszervezés alatt nőtt az állatállomány száma, de nem kielégitő és amikor erőfeszítést teszünk a takarmánytermelés fejlesztésére, hogy a régi elmaradott állapotból korszerűbbet valósitsunk meg és nagyobb mennyiséget is adjunk, akkor azt kell mondanij hogy a takarmány kihasználás nagyon rossz. Egy-két példa erre. Ami mezőgazdaságunk átlagosan egy kg. húsra 5»7 kg. abrak takarmányt számit még ma is. % nézzük, hogy az állami gazdaságokbai is vannak olyan gazdaságok, ahol a sertés hus kg-jat 4 kg. abrakból, a baromfi húst 5 kg. takarmányból állitják elő. Az állami gazdasávok tejtermelése az országos átlagnál 5>o %-al magasabb. 1 tehénre az 1 liter tej előhozási költsége magas, mert sok és drága takarmányt használnak fel. Az állattenyésztésben először a fajtákat kell megváltoztatni, másrészt pedig, hogy olcsóbbá tegyük. Olcsóbb takarmánnyal és kevesebbel kell egy termék egységet előállitani. El akarunk követni mindent annak érdekében, hogy javitsuk a takarmány minőségét, fehérje dúsabb takarmányt állítsunk elő. A takarmány keverő üzemeket bőviteni kivánjuk, növelni akarjuk az iparilag előállitott fehérjék mennyiségót. Másrészt keressük a módját, hogy hogyan tudunk e meglévő növényekből főbb fehérjét előállitani. Van már olyan kukorica fajtánk, melynek fehér-