MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1962

2. ő. e. 1962. október 27. (2-145. o.) - 2. A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 69-77

J - 9 alakult ki tudatában, hiszen a magyar paragrztnak a földért való vágyódása nem egyszer a történelem folyamán paraszti megmozdulásoknak volt eredője. Vágyott a magyar paraszt . arra, hogy az urak földje helyett saját földjén dolgozzon, Ezen vágya teljesült, amikor a felszabadulás után megkapta a földet és a föld azzé lett - aki azt megműveli - aki_ azon dolgozott. Világ viszonylatban kialakult gazdasági verseny, majd a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés mellett Magyarországon sem maradhatunk meg kisparcellákon való gazdálkodás mellett és igy a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását a történelem, az élet tette szükségessé. Ezt kellett megértetni dolgozó parasztságunkkal. Meg kellett értetni, hogy olcsóbban kell termelnünk és többet, hogy a fokozottan jelentkező szükségleteket mezőgazdasági termelésünk kitudja elégiteni, A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés tehát éppen a parasztság érdekében történt, mert egyébként mezőgazdaságunk elsorvad, parasztságunk pedig elszegényedik. Természetesen még az sem volt minden* hogy ..kialakult mezőgazdaságunkban az uj termelési forma. Meg kell tanulnunk a magyüzemi gazdálkodás ezer meg ezer fortélyát, meg kellett tanulni az emberekkel bánni és meg kellett tanulni azt is, hogy a termelőszövetkezeti parasztsággal együtt magára a tagságra támaszkodva, irányitsuk és vigyük termelőszövetkezetünk életét. Termelőszövetkezeti életünk kialakulása idején most már a távlatból nézve könnyebben mérhetjük fel azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyeket első években elkövettünk. &omoly hiba volt részünkről, hogy nem sugalmaztuk megfelelő módon és kellő eredménnyel az azóta nagyon jól bevált premizálási rendszert, amely fokozottabban teszi érdekelté parasztságunkat a termelő munkában, A háztáji gazdaságok kialakítására, a háztájiban lévő állatok takarmány szükségletének biztosítására nem fordítottunk kellő gondot mondván azt, hogy a termelőszövetkezeti parasztságnak csakis a közös gazdaságban kell biztositani jövedelmét, maga és családja megélhetését, ^em számoltunk azzal, hogy nemzetgazdaságunknak még évekig szüksége lesz a háztáji gazdasagok termeivényeire. Termelőszövetkezetünkben is kialakítottuk a helyes premizálási rendszert. Annak módját, feltóteleit brigád gyűléseken megtárgyaltuk, majd termelőszövetkezeti közgyűlésen a tagság elé terjesztettük. Eredménye mutatkozik abban is, hogy összes termeivényeinkben igy kenyérgabonában, takarmánygabonában, cukor ósotakarmányrépában, burgonyában, kukoricában stb, a betervezettnél lényegesen jobb eredményt értünk el. Ezek a körülmények azt bizonyitják, hogy a helyesebb és jól alkalmazott premizálási rendszer növeli a parasztság érdekeltségét a termelésben, a munkában és igy emelkedik a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme, Mindezekhez a következőkben nagyobb segitséget kérünk a pártbizottságtól és a tanácsok mezőgazdasági osztályától. Parasztságunk most már helyesen látja a nagyüzemi gazdálkodás jövőjét. Módja volt a termelőszövetkezetben meggyőződni arról, hogy a gépek könnyebbé teszik az ember eletét, a gépek munkája, a jó termelési módszerek alkalmazása, az állam által biztositot^ műtrágya, nemesitett