MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1962
2. ő. e. 1962. október 27. (2-145. o.) - 2. A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 69-77
- 59 113 Tisztelt pártértekezlet ! Mi is ennek a harci szövetségnek a tartama ? Miért lép harci szövetségbe, mi a cél ? Azért, hogy visszaállítsuk a régi burzsoá rendszert, vagy azért, hogy felépitsük a szocializmust ? Azt hiszem, hogy anélkül, hogy megadnám erre a választ, önök előtt a kérdés világos. Nem a régi rendszer visszaállításáért, hanem, hogy az egész magyar nép számára teremtsük meg a szocialista társadalmi re.ndszert. N e m taktikai, hanem stratégiai kérdésről van szó és ez alapvető a párt és a munkásosztály számára. Visszatérek arra két-három politikai jslszóra, amire már korábban utaltam. Mindenért, ami ebben az országban történik, mi kommunisták vagyunk felelősek. Ez egy hazug jelszó. A szocializmus ossz. népi tulajdon és ezért a szocializmusért élni, dolgozni nemcsak a félmillió párttagnak, kommunistának kötelessége, feladata, hanem az egész magyar dolgozó népnek. Azt hiszem elvtársak, hogy ez igy helyes és igy igaz. De érezzék, vagy gondolják bele magukat egy pártonkívüli lelkivilágába, aki becsületesen dolgozik és nap mint nap azt hallja. hogy " mindenért. ami az országban történik mi komunistak vagyunk a felelősek " Azt mondja joggal, ha mindenért ti vagytok a felelősek, az anyátok csináljátok. Szabadjon ezzel összefüggésben felvetni a párton kívüliekhez való viszony kérdését. Nem szabad a két fogalmat összekeverni. A munkás-osztály szövetségi politikája nem azonos a pártonkivüliekhez való viszony kérdésével. Az utóbbi sokkal szélesebb, mint a munkásosztály szövetsége, a dolgozó parasztsággal, az egész dolgozó néppel. Megmondom, hogy a pártonkivüliekhez való viszony kérdéséhez ez hozzátartozik még az egyház képviselője is. Nekünk az a feladatunk, hogy a párt politikáját, célkitűzését magyarázzuk az egész nép felé. Az a feladatunk, kötelességünk, hogy a pártonkivüliek legszélesebb tömegeit is felsorakoztassuk, bevonjuk a különböző feladatok megoldásába. Szó esett a beszámolóban arról az alapvető elvünkről, amelyet az 1957« júniusi pártértekezleten megfogalmaztunk, az 1959-ben pártunk VII. kongresszusa megerősített határozattá emelt. Arról van szó, hogy pártonkívüli pártfunkción kívül minden más funkciót betölthet. Ebben a pártonkivüliek között van probléma és van vita. Megmondom, ezt világosan értik. Elsősorban a párt soraiban, de ehhez kimeríthetetlen türelemmel kell nyúlnunk és ... a párttagok felé világosan kell megértetni és megmagyarázni. ügy gondolom, amikor az 1957 júniusi pártértekezlet határozattá emelte, nem tettünk mást mint az alkotmányban előirt betűket a part végső soron megerősítette. Alkotmányunk, amelyet együtt szavaztunk meg kimondja, hogy minden ember, aki az alkotmány szellemében él, dolgozik, tevékenykedik, azok számára nemcsak a kötelesség, hanem a jog is egyenlő. Tehát a népköztársaság alkotmányának betűjének szellemében cselekedtünk ekkor. Kérdezem, van-e joga az 5oo ezer kommunistának kirekeszteni a nép döntő részét a kommunizmus épitéséből. A kötelesség megilleti a pártonkivülieket, de a jog nem ? Világos ez előttünk. Hat éves politikánk alapvető lényege, hogy bizalommal vagyunk a magyar nép iránt.
