MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959
1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79
*-/< •Aki hüzza, halasztja az őszi betakarítást, az ,,őszi vetés elvégzését, vajon becsületére válik-e ennek a szövetségnek, hogy. a járás 15 községéből eddig összesen mintegy lo-12 vagon szabadgabonát tudtak felvásló szerveink--felvásárol. Ezzel szénben a tsz községekben már eddig több, mint 3o vagonnal vásároltak fel. Egyes helyeken tapasztalható spekulációs törekvés, különösen a settéshizlalásnál, amikor nem szerződték le az állattforgalmi V-al, hanem szabad utón kivanják értékesíteni. Nem ugy vetem fel elvtársak, hogy ezért a» egyéni parasztodat . kell elsősorban okolni. Kinden esetre,- a& mi pártpolitikai munkánk gyengesége mutatja, - ugy érzem tehát a $i járásunkban akkor erősítjük a munkás- paraszt szövetséget, ami az egyéni paraszt területet illeti, ha most időben elvégzik az egyéni parasztok, az őszi betakarítást ? ' vetést ? a felesleges állatot felvásláes utján az állam részére bocsajtják és ha megszűnik a spekulációs törekvés. Természetesen ezt a szövetséget megsérthatnánk, ha most hozzákezdünk a szervezéshez és nem tartjuk magunkat az elvekhez, melyet a KBm meghatározott, Nem lehet azt mondani, hogy talán a tsz községekben, az által, hogy a dolgozó parasztok a falu majd egésze bement a tsz-ekben, könnyebb a helyzetünk, ami a szövetség problémáját illeti. Bár a szocialista termelés, termelési viszony létrejött, gazdasági alapja megvan annak, hogy tartalmában más szövetség alakuljon ki, azonban még az egyes paraszti rétegek részéről igen sok problémát•felvet.- Sőt a tsz-eke belül számos olyan uj tényező van, amely az egyes rétegekben erősiti a bizony r os elszigetelődést egymástól, vagy talán élezi azt az ellentétet, amely- korábban is. a falun elő egyes paraszti rétegek között van. Ezért a párt politikájának alakulása a tsz-en belül egyes rétegek, felé megköveteli, hogy érdekeikről ne feledkezzünk meg, másrészt, hogy fokozatosan eltűnjenek azok a válaszfalak, amelyek falun évtizedek óta a parasztság egyes rétegei között kialakultak. A tavasszal nem egy helyen nem megfelelően alkalmaztuk a párt politikáját itt. Nagyon sok helyen a szegényparasztság kimaradt a tsz-ek irányításából, vezetéséből. A földjáradék kérdésénél nem egy helyen a maximális határt szabták meg, ugyan akkor a szövetkezeti alaphoz való hozzájárulásnál a legalacsonyabb volt a határ. Nyilván ez sérti a szegényparaszt érdekeit. Nem szabad elfeledkezni ebben a kérdésben, a középparasztságról sem, éppen ezért határozottan, tartani keli magunkat a földjáradék fizetésűhez és ahhoz, hogy a középparaszt szaktudása kellő képpen fel legyen használva. Az utóbbi időben különösen kevés szó esik az olyan rétegekről, mint a kulákság és a falasa <>sztályidegenek. Elvtársak. Különösen a falusi^párt és tanácsszerveink, de gyakran a járási bizottság munkájából is mintha érződne az, hogy az osztályellenség eltűnt volna, vagy talán nem is volna. Pedig elvtársak ott van. Számos példa ezt mutatja. Pl. ha egy gyerek jelentkezik közép vagy felső iskolára, akkor a községi pártszervez-et, vagy tanács olyan véleményt ad, hogy tsz tag. Nem egy esetben kitűnik, hogy az illető csendőr, kulák, vagy ehhez hasonlók gyermeke volt. A tsz tag fogalom ma már nagyon sok mindent takar. Az élet mutatja, hogy ezek az emberek nem váltak egyszerűen jámbor bárányokká, és" azért nem mindegyik-vette tudomásul még, hogy ebben az országban népi demokratikus rend van, szocializmust épitünk és azt lel is fogjuk építeni.
