Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)
Előszó
Előszó Az 1960-80-as évek hungaicakutatói Zágráb, Rijeka, Dalmácia és Varasd levéltáraiban őrzött magyar vonatkozásokat és forrásokat igyekeztek feltárni. A Horvát- Szlavon-Dalmát országgyűlés közép- és újkori anyagát, a báni, a minisztériumi, a tanügyi és az egyházi iratokat, valamint a családi gyűjteményeket nézte át 18 kolléga, több alkalommal is.1 Hungaricakutatásaik során — 1965-től kezdődően — Balanyi Béla, Szekeres József, Simonffy Emil, Lakos Ágnes, Galasi Zsuzsanna és Kolléga-Tarsoly István forgatta át Rijekában, illetve Pazinban a Fiumei és Magyar-Horvát Tengerparti Királyi Kormányzó fonójának egyes részeit. Kollégáink kiemelték jelentéseikben, s ezt mi is megerősítjük — különösen a dualizmus korszakára nézve —, hogy jelentős meny- nyiségű magyar nyelvű forrás található a rijekai levéltárban. Közel két évtizedes szünetet követően fordult ismét az érdeklődés a déli szomszédunk levéltáraiban őrzött magyar vonatkozású források felé. Molnár Antal, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója pl. 2006-ban végzett a fővárosi levéltár számára, a 16. századi Pestre és Budára vonatkozó kutatásokat a dubrovniki levéltárban (Drzavni Arhiv u Dubrovniku).2 A Somogy Megyei Levéltár vezetése 2000-ben kezdeményezte, hogy az intézmény újabb nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. Azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy elsőként a szomszédos országban dolgozó kollégáinkkal vegyük fel a kapcsolatot. Mivel a Rijekába rendszeresen járó kaposvári kutatóktól tudtuk, hogy tekintélyes mennyiségű magyar nyelvű iratot őriz az ottani levéltár, érdeklődésünk a kikötőváros felé fordult.3 2000-ben jelent meg első ízben az NKA, a külföldön található magyar nyelvű iratok rendezését támogató pályázata. Ezt követően Goran Crnkovié-csal, a Rijekai Állami Levéltár (Drzavni Arhiv u Rijeci) igazgatójával, egy kaposvári szakmai tapasztalatcserét felhasználva, beszélgettünk arról, miképp viszonyulna a magyar levéltárosok ottani munkájához. A kollégánk — gondolkodás nélkül — rendkívüli nyitottságot tanúsított, sőt javasolta az 1870. évi úgynevezett fiumei provizóriumot követően kinevezett legmagasabb rangú magyar kormányzati tisztviselő, a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó iratainak rendezését. 2001 júniusában szereztük meg a rendezés feltételeihez szükséges információkat 1 www.mol.gov.hu , letöltés: 2008. február 6. 2 Molnár Antal: Beszámoló a Dubrovniki Állami Levéltárban (Drzavni arhiv Dubrovnik) végzett kutatásaimról. In Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv II. Bp., 2007. BFL. 416-425. p. 3 Bősze Sándor: A horvátországi levéltárak. Magyar Levéltárosok Egyesülete 2006. évi vándorgyűlése. Veszprém, 2006. augusztus 28-30. Szerk. Bilkei Irén. Bp., 2007. MLE. 182-186. p. 5
