Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)
A kikötő és a város
hántoló Üzem, Állami Dohánygyár, Hordó- és Ládagyár, Parkettagyár, Fiumei Bútorgyár Rt., Nemzetközi Villamossági Rt. stb.).84 1910-ben 877 segéd nélküli, 777 1-20 segéddel, 85 20-100 segéddel, 3 (pl. papírgyár, 1 szálloda) 101-200 segéddel, 2 (kőolaj-finomító, egy szálloda) 201-300 segéddel, 1 (rizshántoló) 301-500 segéddel, 1 (hajógyár) 501-700 segéddel, 1 (torpedógyár) 701-1000 segéddel, 1 (dohánygyár) 1000-nél több segéddel dolgozó iparvállalat volt a kikötővárosban.85 A kikötő és kereskedelmi növekedése, továbbá a helyi ipar gyarapodása természetszerűen vonzotta a banktőkét is. 1858-ban alapították a Városi Takarékpénztárt, 1871-ben a Fiumei Bankot, 1873-ban a Népi Takarékpénztárt, 1887-ben a Fiumei Hitelbankot, a következő évtizedben (1898) pedig a Kereskedelmi Bankot. Ezenkívül még létrejött néhány pénzintézet.86 Több mint 66 millió korona összvagyonnal rendelkezett 1908-ban a városban működött hat bank, melynek ingadanvagyona megközelítette hatmillió koronát.87 Míg 1869-ben 17 884 lakost számlált a város, addig 1914-ben majd’ 50 ezren éltek itt. A népesség szaporodása 1869 és 1910 között meghaladta a 178%-ot.88 A dualizmus évtizedeiben Fiume (Rijeka) népességének közel felét az olaszok adták és arányuk még valamelyest emelkedett is a korszak végéig. A második legnagyobb etnikai csoportot a horvátok alkották, bár számarányuk az 1890-es 36%-ról 1910- re valamelyest csökkent. A városba csak 1868 után költöztek jelentősebb számban magyar állami és vasúti tisztviselők, hivatalnokok, kereskedők és értelmiségiek. Arányuk 1890-ben 3,6%, 1910-ben pedig 13% volt. A szlovénok és a németek alkottak még jelentősebb csoportokat.89 1900-ban 2507 épület állt a városban. A 2141 lakóház mellett 67 gyárnak adott helyet, 97 kereskedelmi vállalatnak, illetve pénzintézetnek, 12 pedig iskolának.90 Fiume (Rijeka) 36 iskolájában tanuló 6769 diákot 336 tanár oktatta az 1907/08. tanévben. Aló elemi iskola mellett működött gimnázium, kereskedelmi iskola, polgári iskolák és tanonciskolák. 1894-ben alapították a M. Kir. Tengerészeti Akadémiát, ahol 1908-ban 43-an tanultak.91 84 Karaman, 1974. 204-208. p. 85 A Magyar Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség foglalkozása és az ipari vállatok községenként. Bp., 1913. KSH. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat. 48.) 916-917., 1076-1077. p. 86 Karaman, 1974. 209. p.; Thirring. 392. p. 87 Thirring. 384. p. 88 Thirring. 55. p.; Fried, 2001. 24. p. 89 Fried, 2001. 24. p.; A Magyar Korona Országainak 1901-1910. évi népmozgalma községenként. Bp., 1913. KSH. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat. 46.) 458. p.; A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 1. Bp., 1902. KSH. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat. 1.) 547. p.; Thirring. 52., 86. p. 90 Thirring. 16. p. 91 Uo. 468., 474., 499. p. 21
