Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)
A kikötő és a város
vonalból azonban mindössze nyolc érintette Fiúmét (Rijeka), a több Triesztet. A következő évben éles kritikával fogalmazott a Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara a Lloyd-járatok gyakori késéseivel kapcsolatban.72 „A hajózás első intézménye a magyar1' „Adria” M. Kir. Tengerhajózási Részvénytársaság, 1882-ben alakult egy angol társaságból. Miután Baross Gábor felbontotta a magyar kormány az Osztrák-Magyar Lloyd Gőzhajózási Társasággal kötött szerződést, 150 000 forinttal segélyezte az állam az „Adria”-t az állandó és önálló magyar tengerhajózás megteremtése érdekében.72 73 Később „évenként 570 000forint segélyben részesül a magyar államtól. Alaptőkéje 2.5 millióforint s már 21 gőzhajója van, melyekkeljobbára nyugati járatokat végez Itáliába, Tuniszba, Spanyolországba, Franciaországba, Angliába, sőt Brazíliába, némelykor Görögországba is, már a merre az anyaország gabona-, fa-, bor- és egyéb terményei útjukat veszik. Legnagyobb hajói a Báthory, Deák és Szent István nevű gőzhajók 3460 tonna téfogattal. Hajói összesen 6.4 millió forintot érnek.1'4 1911-ben már 80 hajóval rendelkezett az „Adria”.75 A háború előtt 1225 a háború alatt pedig 583 főt foglalkoztatott a részvénytársaság.76 A másik hajózási vállalat, a Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Rt. - melyet a Horvát Tengermellék néhány helyi vállalkozója alapított — évi 110 000forint államsegéllyel és 14 hajóval. Ez a társaság a part széli hajózást látja el r Fiúmét Isztriával, a szigetekkel, Horvátországgal és Dalmááával köti össze.77 A háború előtt 1059 a háború alatt pedig 397 főt foglalkoztatott a részvénytársaság.78 A háború előtt 384, a háború alatt pedig 201 főt foglalkoztatott a Magyar-Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság.79 „Továbbá a Kelet című társaság, 2 millió forint alaptőkével s 14 000forint államsegéllyel „Orient” nevű gőzhajóját járatja; egy zágrábi vállalkozó pedig két személyszállító hajóval látja el a Fiúméból Velencébe és Anconába irányuló személy- és kisebb áruforgalmat,”80 A XIX. század elején körülbelül húsz manufakturális vállalat tevékenykedett Fiúméban.81 A dualizmus korában aztán egyre jelentősebb lett az ipar részesedése a település gazdasági életében. 1900-ban a városban keresők közül mindössze 871-en dolgoztak a mezőgazdaságban, ugyanakkor az iparban 6285-en, a kereskedelemben és a hiteléletben 2307-en, a közlekedésben pedig 2304-en. Mellettük még 1445 hivatalnokot, 897 katonát és rendőrt, 2872 napszámost és cselédet számláltak Fiúméban 72 DAR TH ált. 2133-XXIII-1872., 3806-XX1II-1872. 73 Benedek Gábor: Adatok a dualizmus kori állami ipartámogatáshoz (1881-1914). In. A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor, Mátray Mónika, Tóth Árpád. Bp., 2000. Osiris K. 407. p. 74 DAR TH ein. 1890-IV-20.; Mo. tört. 6/1. 986. p.; Mo. tört. 7/1. 381. p., O-MM. 75 Karaman, 1974. 198. p. 76 DAR TH ein. 152-XIII-1915. 77 Karaman, 1974. 199. p.; O-MM. 78 DAR TH ein. 152-XIII-1915. 79 Ua. 80 O-MM. 81 Karaman, 1974. 203. p. 19
