Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)
A kikötő és a város
inek kereskedelmét kihasználó tranzitforgalmát.64 Az 1886-1913 közti tengeri behozatal és kivitel ugyanolyan arányban növekedett, mint az összexport és -import. Ami a tengeri forgalmat illeti az általában 10-10% körüli volt a részesedése az ország összes behozatalának és kivitelének. A tengeri behozatal volumene mintegy hétszeresére emelkedett, a kivitelé pedig valamivel több mint duplájára.65 1871-ben 165 hosszújáratú vitorlás hajót regisztráltak, 79 000 tonna űrtartalommal a város kikötőjében. A hagyományos hajózást reprezentáló járművek járták ekkor az Adriát, a Földközi- és a Fekete-tengert. Az 1860-as esztendők végén még évi 24 vitorlás hajót építettek Fiume régi hajógyárai. A következő évtizedben visszaesett a helyi hajóépítő üzemek termelése, s csökkent a vitorlások száma is. 1877-ben 140 hosszújáratú magyar hajó szállította az árut az európai, az földközi-tengeri, az észak- és a dél-amerikai kikötőkbe, s onnan vissza.66 1890-ben csupán 71 szerepelt a kikötőben regisztráltak között. A gőzhajók száma lassan növekedett: 1871-ben mindössze egy gőzössel rendelkezett a horvát-magyar kereskedelmi flotta.67 A fiumei (Rijeka) Tengerészeti Flatóságnál lajstromozott hajók száma a 19. század utolsó éveiben elérte a 222-öt, s köztük 46 volt gőzös. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara gyengének tartotta azt a támogatást, amellyel a magyar állam segítette a város hajóépítő-iparát.68 A századfordulón a városban gyárat alapító Ganz-Danubius tengeri hajókat készített, sőt a háború előtt megkezdte a hadihajók gyártását is. Ok készítették el 1915-re az egyeden magyar gyártású csatahajót, a „Szent István”-t.69 1918 végén a magyar tengeri hajózás 549 hajós flottából állt.70 „Mindegek különös kereskedelmi fontossággal bírnak, a mióta az 1891. évi XVII. törvénycikk ez$n év július 1-től kezdve Fiume szabadkikötőjét megszüntette (ugyanakkor szűnt meg Trieszt szabadkikötője isj és egyelföloldotta a kereskedés kötelékeit, a melyek különben másfél száz éven át Fiume fólvirág- Zjsát nagyban előmozdították, de utóbb a kereskedést túlságosan nyűgöznék. Fiume már rég túl van a kiskorúságon s izmos, erős kikötőváros lett. Forgalmának gyors emelkedését a következő számok szembetűnő módon mutatják!'71 A magyar állam 1871-ben szerződést kötött (1872. évi XXVI. te.) Osztrák-Magyar Lloyd Gőzhajózási Társasággal a tengeri postaszolgálat ellátásáról. A húsz út64 Karaman, 1974. 193. p. 65 A Magyar Korona Országainak 1882—1913. évi külkereskedelmi forgalma. Bp., 1923. KSH. (Magyar statisztikái közlemények. Új sorozat. 63.) 4. p. 66 Statisztikai kimutatás a hosszújáratú magyar hajókkal 1877. január 1-jétől 1878. december végéig tett utazásokról. Fiume, 1878. 2. p. 67 Mo. tört. 6/1. 986. p. 68 Karaman, 1974. 199. p.; Komlos, 1990. 161. p. 69 Bővebben: Krámli Mihály: A császári és királyi haditengerészet Magyarországon. Magyarország szerepe a közös haditengerészet fejlesztésében. Pécs, 2004. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.; Mo. tört. 7/1. 363. p. 70 Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. 3. átd. kiad. Szerk. Honvári János. Bp., 1998. Aula K. 321. p. 71 O-MM. 18
