Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)
A kikötő és a város
zető vonal megépítése,50 amit a helyi ipar és kereskedelem is megsínylette.51 Csak 1873-ban ért ide vasút. Ez már kedvező volt mind Magyarország, mind pedig Horvátország számára, hisz nemcsak könnyebben és olcsóbban jutottak tengerre mind két ország terményei és termékei, hanem jelentős hasznot biztosított a magyar és a horvát kereskedő polgároknak. A vasútvonal ugyanis Budapestről indult és Zágráb, valamint Károlyváros (Karlovac) érintésével érte el Fiúmét (Rijeka). Az Andrássy-kormány — mivel Fiúménak (Rijeka) az ország tengeri kapujának szerepét szánta - nagy figyelmet szentelt a kereskedelmi tengerészet modernizálására. 1870-től kezdődött meg a koncepciózus, nagyszabású építkezés az Adria partján. Pasqual francia mérnök vizsgálta felül a magyar kormány megbízásából a 13120 000 forint költségelőirányzatot kívánó alaptervet, amit a törvényhozás az 1871. évi XIX. törvénycikkben fogadott el.52 A büdzsé korábban, 1870-ben 107 000 forintot biztosított a kikötőbővítési munkákhoz.53 54 A budapesti képviselőház 1871. december 5-ei ülésén fogadta el a következő évi költségvetést. Ebben 100 800 forint szerepelt a tengeri kikötők rovatban: gőzkotrógépek, világítótornyok, „új kikötő építése a fiumei kikötőn kívül Az eredeti tervet, a forgalom rohamos emelkedése miatt, azonban hamar kibővítették. A Tengerészeti Hatóságon 1875. március 15-17- én egy tárgyalást tartottak Szápáry Géza gróf elnökletével. Ezen részt vett Hajnal Antal és Elsinger János főmérnökök is. Ekkor tisztázták kikötői tervek részleteit.55 A magyar törvényhozás ezután is évről-évre biztosította az óriási mű létesítéséhez szükséges pénzügyi eszközöket. Az országgyűlés 110 500 forint pótelőirányzatot biztosított az 1878. évi XV. törvénycikk 1. §-ával.56 A munkákat kezdetben egy francia társaság, 1879-től azonban egy fiumei befektetőkből alakult vállalat végezte. Az építést állami alkalmazásban álló szakemberek irányították, élükön Hajnal Antal műszaki tanácsos állt. A szakadatlanul folyó munkának köszönhetően rövid idő alatt elkészült a kikötő. A kikötő belső részei, a rivák57 és mólók, faragott kőből, szilárd alapon épültek. Az összes kőpart hossza, a szintén kibővített Fiumara-kikötővel együtt, 5647 méter lett; ilyen hosszú vonalon helyezkedtek el a kikötött hajók. Az építésnél 502 591 m2 területet kellett feltölteni; a kikötőbeli víz felszíne 369 303 m2. A mólókon és a rakodópartokon ekkor tíz, szilárdan épített és gépekkel ellátott raktár állt 2635 vasúti 50 Mo története. 6/1. 566-567. p. 51 Kenessey Albert: Fiume. In. Vasárnapi Újság. 1867. jún. 2. 269-270. p.; Karaman, Igor: Fiume város gazdasági fejlődése a dualizmus korában In. Századok. 1974/1. (a továbbiakban: Karaman, 1974) 194. p. 52 www.lOOOév.hu 53 DAR TH ált. 220-XXXIII-1872., 160-XXXIII-1872. 54 DARTH ált. 891-XII-1872. 55 DARTH ált. 947-XXXIII-l876. 56 www.lOOOév.hu 57 Rakpartok. 16
