Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)
Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-
1944—1945 fordulóján a megye 93 községe vált vagy front-, vagy pedig a fronthoz közeli településsé. Ennek következtében Somogy megye mezőgazdasága a közvetlen harci cselekmények és ezek közvetett hatásai miatt katasztrofális helyzetbe került. A nagyatádi és a marcali járásban, valamint a Balaton menti kiürített községekben a szarvasmarhák, a lovak és a sertések 40-70%-a elpusztult. A marcali járásban 15 volt frontközségben például minden sertés elhullott. 306 A csurgói járás fél évig a német hadsereg hadtápterületeként működött. A visszavonulásukkor magukkal vitték az állatokat és az 1944. évi termést, a raktárakat pedig felgyújtották. 307 A harcok alatt kiürítették például a taranyi magtárakat is. 308 A marcali főjegyző jelentése szerint a járás sertésállománya a front mögött „... sűrítve elhelyezett nagy tömegben lévő katonaság számára történi igénybevétel miau" is csökkent. A megmaradt állatállomány jelentős részét a németek elvonulása után az őket felváltó szovjet, bolgár és jugoszláv katonák élték fel vagy vitték el. A szigetvári főszolgabíró egy községenkénti részletezésben készített kimutatást küldött az alispánnak a „bolgárok által fizetés nélkül elvitt mezőgazdasági termékekről". 310 A járáshoz tartozó drávafoki körjegyzőségben azért nem tudtak a tavaszi munkához hozzáfogni, mert a jugoszláv partizánok innen még a vetőmagot is elvitték. 311 A barcsi járásban összeírt háborús veszteséget (4690 szarvasmarha, 15 689 sertés, 6637 juh, 2585 ló, 74 000 q búza és rozs, 28 000 q árpa, 25 000 q zab, 82 000 q kukorica) az oroszok, a bolgárok és a jugoszláv partizánok okozták. 312 A csurgói járásból elvitt 13 509 szarvasmarhán, sertésen, juhon és lovon, valamint 26 364 q szemes terményen a magyar, a német és a bolgár katonák osztoztak. 313 Összehasonlítva az 1944 decemberében a Vörös Hadsereg fennhatósága alá került megyerész (1. oszlop) és a fronttá vált megyerész állatállomány-csökkenését (2. oszlop), 1944 és 1945 között 314 valóban döbbenetes képet kapunk. A megye uradalmai igavonó állatainak 82%-a, a sertések 75%-a és a juhok 92%-a pusztult el. 315 A megye állatállományából a szarvasmarhák 54%-a, a lovak 54%-a, a sertések 65%-a, a juhok 75%-a és a baromfiak 67%-a pusztult el vagy lett a különféle hadseregek zsákmánya 316 A közvetlen mezőgazdasági veszteségek sorába tartozott még - az elpusztult állati igaerőn túl - a megye amúgy sem túl gazdag gépparkjának jó negyedrésze. Az állatállomány csökkenése Somogyban 1944-1945 Állatfajta i. Csökkenés % 2. Ló 61 82 Szarvasmarha 34 62 Sertés % 75 Juh 50 92 Átlag 45 69 A meginduló mezőgazdasági munkákat rendkívüli módon megnehezítette az emberi munkaerő, az igaerő és a vetőmag hiánya. Ahol ősszel elvetettek, annak jelentős része a harcok és a vonulások során le lett tiporva. A harcok miatt a tavaszi munkák is késtek, sőt az aknazárak miatt nagy földterülethez hozzá sem tudtak férni. A hadműveletek során robbantak fel a Balaton Nagy Berek Társulat főcsatornájának töltései és a szivattyútelepei is. 16 000 katasztrális hold ártérből több 10 000 került 0,3-1,0 méteres víz alá 317
