Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)
Szabó Péter: Somogyi alakulatok a második világháborúban, s az azt megelőző években
gépágyús üteget is felállítottak. A 10. gyalogdandár, a pécsi 1 1 .-kel, a szekszárdi 12.-kel és a hadtestközvetlen alakulatokkal alkotta a IV. hadtestet. E fent említett szervezés melynek megvalósítása a felvidéki események miatt csak 1938. november végén kezdődhetett meg - kisebb kiegészítésekkel, módosításokkal egészen 1943 nyaráig maradt fenn. Az 1938/39-es hadrendszervezés újjászervezte a határ őrizetével megbízott alakulatokat is. Jugoszlávia felé, a csak területileg a IV. hadtest parancsnoksága alá tartozó három határvadász zászlóaljból kettő állomásozott Somogy megyében, a 13. (három portyázó századdal) Gyékényesen, a 14. (hat portyázó századdal) Szigetvárott. A 15- határvadász zászlóalj Villányba került. Kaposvárra egy repülőszázad is települt, nevezetesen a III. közelfelderítő század. A megye három kiegészítő parancsnoksága Tabon (28.), Lengyeltótin (29.) és Marcaliban (30.) volt. 9 1938 októberétől a teljes és részleges mozgósítások egész sora kezdődött meg a magyar királyi honvédségnél. Trianon revíziója reményében egyre komolyabb - előbb megszállási, majd harci - feladatok vártak a csapatokra. A 10. gyalogdandár alakulatainak először a német és olasz döntőbíráskodás eredményezte ún. bécsi döntések határozatainak érvényre juttatásában, nevezetesen a visszatért magyarlakta területek katonai megszállásában kellett aktívan részt venniük. A felvidékin illetve a kárpátaljain kívül valamennyi „bevonulásban" szerepük volt. A müncheni egyezményt, majd az 1938. október 9-13. közötti sikertelen csehszlovákmagyar tárgyalásokat követően november 2-án kihirdetett első bécsi döntés 12 400 km 2-nyi területet és 1 100 000 főnyi, zömében magyar ajkú lakost juttatott vissza fegyveres beavatkozás nélkül Magyarországnak. A visszatért felvidéki területeink megszállásában - noha az egész honvédséget mozgósították - csak négy hadtest vett részt. A pécsi IV. nem volt közöttük, ennélfogva Kaposvárott is az alábbi távmondatot kapták a csapatok: „a VKF (Vezérkar főnöke) úr a folyamatban levő szállítások beszüntetését rendelte el. A már futásban levő szállítmányok lefutnak és kiraknak, de a még berakodás alatt állók... nem nyernek irányítást." 10 A kárpátaljai területek birtokba vételére indított önálló fegyveres akcióban sem vettek részt a kaposvári gyalogdandár alakulatai. A IV. hadtestből csak a pécsi 11. gyalogdandárt mozgósították e célra, mivel mind a szekszárdi 12., mind a kaposvári 10. gyalogdandárnál még folytak a hadrendszervezési munkálatok. A kaposvári gyalogdandárnál - ellentétben a többi, 1938/39-ben felállított seregtesttel - viszonylag nyugodt időszaknak bizonyult a honvédség átszervezésének két éve. A dandár történetében az első jelentős eseményt a honvédségnek a magyar-román határon való felvonulásával kapcsolatos 1940 tavaszi állományfelemelése jelentette. A somogyi alakulatok egészen eddig élték megszokott „békenapjaikat". A magyar királyi „Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred 1939. november 11-én csapatzászlót kapott, az ezredtulajdonos III. Viktor Emanuel, Olaszország és Albánia királya, s Abesszínia császára lett. 11 1939 végére rendeződtek az egyes alakulatok elhelyezési gondjai is. Kaposvárott a Baross laktanyában: - a 10. gyalogdandár-parancsnokság - a 6. gyalogezred-parancsnokság és ezredközvetlen alakulatai - a 6/1. zászlóalj és parancsnoksága - a 10. tábori tüzérosztály 17 lóállása (istállója) és az ehhez tartozó lóápoló legénysége; •à Honvéd laktanyában pedig: - a 6/II. zászlóalj és parancsnoksága, s - a 10. tábori tüzérosztály 1. ütegének a Frank-féle bérleményben el nem helyezhető legénysége nyert elhelyezést.
