Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Füzes Miklós: Háborús utóhatások Somogyban

dolgozni... Nekünk ugyan nem maradt semmi más, mint három tehén. Vettünk egy lovat, és össze kellett fogni őket. Az állatok ugyanis a faluban maradtak. Minden tíz háznál maradt egy idősebb ember, úgy hetven körüliek, akik etették az állatokat. Nekünk is volt egy olyan másfél éves üszőnk, azt levágták a katonák. Ami kellett nekik, azt felhasználták. Abból éltek. Ruhaneműt részben vittünk magunkkal, részben el volt ásva. Volt, amit megtaláltak, volt, amit nem találtak meg, mert egy helyre nem tette az ember. A bolgárok voltak itt, azok keresték is erősen. Egy ilyen szigonyuk volt nekik (nevetve), és avval szurkálták a földet. Úgy, hogy könnyen megtalálták."

9 Az állatállomány megyeszerte, de különösen a nagyatádi és marcali járásban, valamint a Balaton mentén kiürített községekben vált prédává. A szarvasmarha-, a ló- és a sertésállomány 40-70%-a hiányzott.

10 Itt kell megemlíteni, hogy a kereskedők és a polgárok fizetési eszközül a Vörös Hadsereg által kibocsátott bankjegyeket nem akarták elfogadni, még azokban az esetekben sem, amikor fölajánlották azokat. A szigetvári és a barcsi járás főszolgabírája az erre vonatkozó általános panaszra hivatkozva dobszó útján a községekben közzétetette, hogy „mindenki köteles fizetőeszközként a Vörös Hadsereg által kibocsátott pénzt elfogadni, aki a rendeletet nem tartja be, ellene az eljárás azonnal folyamatba lesz téve."

11 Somogyvármegye Nemzeti Bizottsága 1945. március végén ezen is túlment. Hirdetményében kihangsúlyozta, hogy „elfogadása minden fizetésnél kötelező". Aki e pénzjegyet nem fogadja el, azt a rendőrhatósággal internáltatja. Ugyanígy rendelte büntetni azt is, aki a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott pénzből a névértékénél többet kér, vagy elfogad. Somogyvármegye alispánja és Kaposvár m. város polgármestere ugyanakkor felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy köztartozásait a Vörös Hadsereg által kibocsátott bankjegyekben tartozik fizetni.

12 E rendelkezések hatékonysága azonban kétséges, mert voltak ugyan olyanok, akik jobb megoldás híján elfogadták, de közülük sokan ma is csak emlékként őrzik. Külön témát képezhetnének a hadműveletektől független károkozások. Ezek tárgyalására azonban nem rendelkezünk elég hellyel, így csak néhány példát említünk. Balatonújhely községben húszezer szovjet katona és tiszt táborozott. A katonaság a község villáit tönkretette, mindent elhurcolt. A tisztek ugyan ebben nem vettek részt, de a legénység mindent elégetett és összetört. 1945 nyarára már nem csak az ajtók és az ablakok hiányoztak, hanem már a padozatot és a mennyezetet szedték fel. Mindent feléltek, a határt kifosztották. Csak teljesen éretlen termény volt. A szőlőket teljesen tönkretették, a burgonyát elvitték. A lakossággal szemben is erőszakoskodtak, a családok olyanok voltak, mint az üldözött vad.

13 Nagyszakácsi kétszer vált hadszíntérré. De az evvel kapcsolatos borzalmaknál is súlyosabbnak tartotta a helyi plébános az 1945. szeptember 30-án történteket, amikor a szovjet hadsereg tagjai vandál módon minden sírkövet feldöntöttek és darabokra törtek.

14 A Balatonszemesen, Balatonőszödön és Rádpusztán tartózkodó szovjet lovas alakulatok a földhözjuttatottak lucernatábláit és a vetéseket lelegeltették.

1

' Hasonló panaszok a bolgár katonaság ellen is felmerültek. Kaposszentbenedeken a közbirtokossági legelőn táboroztak le. Kezdetben barátságosak voltak a lakossággal szemben, majd a környező szőlőhegyeket kezdték járni, és a cseresznyét lopni. A cseresznyefákat derékban kivágták, ágaikat tördelték, a vastagabb ágakat géppisztollyal addig lőtték, amíg azok le nem törtek. Takarmányszerzés céljából a vetéseken keresztül-kasul jártak. Erőszakoskodtak. Különösen a határban egyedül dolgozó nőket támadták meg. Részegen a hegyekben különálló házakba betörtek, loptak, az ellenszegülőket megverték. A lakosság nagy része emiatt nem merte otthonát elhagyni.

16 A dolog pikantériája, hogy a barcsi szovjet katonai parancsnokság is panaszolta, hogy a környéken lekaszálták az egyholdnyi rozsukat, és felszedték a több mint száz bokor burgonyájukat, sőt a lucernájukat is meglopták. Szigetváron a gyümölcsösüket dézsmálták meg, és dohánypalántáikban tettek kárt. Nagyatádon nem csak a burgonyájukat lopták el, hanem árpájukat is lekaszálták.

1 Nahát!