Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)
Füzes Miklós: Háborús utóhatások Somogyban
A szovjet parancsnokság a politikai életet is teljes mértékben felügyelte. A megyei nemzeti bizottság közbejöttével közölte a nyomdatulajdonosokkal, illetve a nyomdák vezetőivel, hogy a közönség számára addig semmiféle nyomdai terméket nem adhatnak ki, míg azt a nemzeti bizottság meghatározott tagja nem engedélyezte. A parancsnokság a cenzúrát megsértő nyomdát bezárással, az ilyen munkában résztvetteket a rendőrségnek történő átadással fenyegette. 4 Nemsokára a nemzeti bizottság tevékenysége is terítékre került. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselője kifogásolta munkáját, és megkívánta, hogy a jövőben vele előzetesen minden politikai ügyet megtárgyaljanak. 5 A konszolidációra való törekvés lényegében cinikus volt, mert az óvóhelyekről, búvóhelyekről előcsalogatott emberekre csakhamar lecsaptak, őket nagyrészt személyes szolgálatra, illetve vagyoni szolgáltatásokra kötelezték. A terheket tovább fokozta az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtása, melyek közül a megyét elsősorban a Vörös Hadsereg ellátása, a közmunkák elvégzése, a jóvátétel és a német állampolgárok internálása érintette. 6 További gondot jelentett a német lakosság kollektív felelősségre vonása, valamint a hadifogolykérdés. A gyakorlatban azonban még számtalan olyan probléma merült fel, melyre a megszállás első napjaiban még senki sem gondolt, nemhogy védekezni tudott volna ellene. I. ANYAGI JELLEGŰ IGÉNYBEVÉTEL A civilizált hadviselés során a modern korban kialakult és általában elfogadott szokás, amit a magyar országgyűlés törvényerőre is emelt (1913. éviXLIII. te), hogy a hadsereg élelemés egyéb szükségleteit ellenséges területen is megvásárolni és megfizetni köteles. Ha ez készpénzben nem, akkor utalványokban, vagy a kötelezettség valamilyen formában történő elismerésével történik. A zsákmányolás joga csak végszükség esetén alkalmazható. Kivételnek számít a fegyveres ellenség fegyverzete és egyéb harci eszközei, de a magánvagyon ebben az esetben is védelem alatt áll. Szabad rablás A megszálló szovjet, bolgár és jugoszláv csapatok a hadijogra vonatkozó alapelveket Magyarországon köztudottan nem tartották be, bár erről évtizedeken át nem hoztak nyilvánosságra adatokat. Pedig a jelenséget az Ideiglenes Nemzeti Kormány is érzékelte. A Közellátási Minisztérium 1945. június 23-án el is rendelte az eltűnt mezőgazdasági javak összeírását. Azokat minősítette ilyennek, melyeket ellenérték nélkül vittek el, vagy amelyekért a fizetett összeg nem volt ellenértéknek tekinthető. Azt is fel kellett tüntetni, hogy a javakat melyik katonai alakulat vette el. A községenként, járásonként, megyénként összeállított jegyzékek igen súlyos rablásról tanúskodnak. Somogy megyét illetően a barcsi járás községeinek összeírt adatai maradtak fenn, melyek értékét a frontvonalban fekvés, és három megszálló hatalom csapatainak a jelenléte növeli. Az összesített adatokat az következők szerint közöljük:
