Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

majd kiegyenlítődött az 1910-es évektől, Amerikába némileg már többen vándoroltak ki. Nyilvánvalóan ezt magyarázhatjuk a két megye lakosságának eltérő társadalmi és nemzetiségi struktúrájával. Somogyban 1899-1913-as években a kivándorlóknak 68,1%-a magyar, 22,3%-a német, 4,9%-a horvát és 4,7%-a az egyéb népcsoporthoz tartozott. Ezzel szemben Baranyában a kivándorlóknak csak a 33,8%-a volt magyar. 60,9%-a pedig német, a többi a tót, a román, a horvát és a szerb nemzetiséghez tartozott. Pécs városában mások voltak az arányok, az onnan kivándorlók 63%-a a magyar volt, német pedig 31,9%-a, a maradék néhány százalék a szláv lakosság körébül került ki.

2 Az útlevélkérők foglalkozás szerinti százalékos megoszlását a 8. sz. grafikonon tüntettük fel. Az alábbiakban részletesen is felsoroljuk a kivándorlók foglalkozását. Mezőgazdasági napszámosnak 5273 főt, iparosnak 899 főt, földműves-kisbirtokosnak 567 főt, munkásnak 1255 főt, cselédnek 93 főt és az egyéb kategóriába 561 főt tüntettek fel.

2(

" 8. sz. grafikon Kivándorlók foglalkozás szerinti %-os megoszlása Baranya megyébe)? 1904—1914 földm.kisbirtokos (7% ) A munkások többségét a Pécs környéki bányákban dolgozó bányászok alkották. Az egyéb kategóriákba soroltuk a magánzókat, a háztartásbelieket, a művészeket, az értelmiségieket, a hivatalnokokat és a tanulókat. Összeségében 8638 fő foglalkozását tudtuk regisztrálni. A családi állapot szerinti százalékos megoszlást a 9-es sz. g rafi konon 1 áthat j uk.