Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

BELEEGYEZŐ-NYILATKOZAT Mely mellett, ahhol is irott Dézsi Gyula Baranya megye Szabolcs községi illetőségű, jelenleg Detroit, Mich. Medina St. 48. szám alatti amerikai lakos ezennel beleegyezésemet adom, ahhoz, de sőt óhajtom is, hogy a Baranya megye Pelérd községben lakó nőm Dézsi Gyuláné, született Nagy Rozália részére az Amerikába szóló útlevél megváltassék és kiadassék, és hogy ő a gondozása alatt lévő gyermekeink a 7. éves Dézsi Erzsébet és 11/2. éves Dézsi János-sal együtt hozzám kiutazhassék. Egyúttal kötelezem magamat, hogy a fent nevezett családomat állandó felügyeletem alatt társadalmi helyzetének megfelelő módon fogom eltartani a gyermekeinket tovább neveltetni és minden szükségesekkel ellátni; azon esetre pedig, ha a bevándorlási hatóság az amerikába való partraszállásukat bármely okból megtagadná, és őket vissza utazásra kényszerítené, vag)

7 pedig a hazaszállításuk későbben válna szükségessé, úgy a hazaszállításukkal felmerülő költségeket is megfizetem, és nem fogom engedni, hogy akár itt Amerikában, akár pedig Magyarországon a közjótékonyság terhére essenek, egyszóval érettük minden anyagi és erkölcsi felelőséget elvállalok. Hogy pedig az ezen nyilatkozatban elvállalt kötelezettségek teljesítésére képes vagyok, - arra állandó jó munkám és megtakarított készpénzem kellő biztosítékot nyújtanak. Miről ezen nyilatkozatot a magyar királyi belügyminisztérium által 55279-V-C. sz. illetőleg a kivándorlásról szóló 1909. évi Il-ik törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadott 57000/909. számú belügyminiszteri körrendelet értelmében mindenekben elfogadva aláírtamKelt. New-York, 1911. június hó 26-ik napján. Walter Józsefné Nagybudmér községből két gyerekével 1911-ben férjéhez kívánt utazni, aki Milwaukeeben dolgozott. A férj egy és egynegyed év alatt 1200 koronát küldött haza, amelyet egy korábbiakban vásárolt birtok adósságának a törlesztésére fordított. A férj azonban úgy gondolta, ha a család együtt van, több pénzzel térhet haza.

237 Hasonló kötelező nyilatkozatot küldött haza Mágocs községbe Schuszter József, aki feleségével Pittsburg városában gyári munkásként dolgozott, naponta 3,6 dollárt keresett. Ingatlan vagyonának értéke 1600 dollár volt. Az apósánál lévő Katalin nevű gyermekét, kísérővel akarta Amerikába hozatni.

238 Klie Ferenc Himesházáról 1912-ben családjával együtt Németországba kért útlevelet Rangsel bányában dolgozó kőműveseknél napszámos munkát kívánt vállalni 10-11 hónapon át.

239 Kohn Aladár siklósi kereskedő tanuló 1912-ben „...ismereteinek öregbítése céljából 1 évre Swájcba Biel városába szándékozik kimenni Adler Ignácz ottani boltos kereskedőhöz."

240 Özvegy Drolle Jánosné, akinek a férje Németországban bányászként dolgozott, majd a kórházban meghalt, elhatározta, hogy kivándorol Amerikába, ahol két nővére él.

241 Érdekes sors tárulkozik elénk három majsi lakos útlevélkérelméből -Jovisics Alexa és Illocsánin Vászó és Bertics Uros - nyilvánvalóan szándékukat egyeztetve 1913-ban Szerbiába kértek útlevelet. Jovisics Alexa kérelmét az alábbiakat magyarázta. Bár tekintélyes vagyonnal rendelkezik, de 10 000 korona telekönyvezetlen adóssága van. Helyzetét családi körülményeivel, leánya válóperével, annak költsé-