Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)
VII. Kivándorlás Amerikába
1910-ben Schuman Péterné karászi lakos útlevélkérelmet adott be, mivel férjéhez kívánt kiköltözni. Hivatalosan igazolta, hogy férjének heti keresete, 12,5 dollár volt. 217 A megyéből kivándorolt kisiparosok is hasonló eredményekről számoltak be. Fz jelentette a legfőbb vonzerőt, ezért fiatalították meg magukat útleveleikben az ötven éven felüliek, és ezért vállalták a szökés minden kockázatát azok, akik a nyomorból a kivezető utat keresték, vagy pedig a társadalmi hierarchia magasabb lépcsőjére kívántak állni. A sokezer kivándorló közül néhány egyéni sorsot szeretnénk felvillantani annak igazolására, hogy milyen sokrétű okok késztették őket a kivándorlásra. 1904-ben Jakab József az Egyesült Államokba kérte útlevelét, „mert e helyütt 1 korona, 1 korona 20 fillér napszámbér mellett, önmagamat fenntartani képes nem vagyok". 218 Róth Péter és neje hidasi lakosok Róth Mihályhoz a testvérhez akartak kimenni, „aki már tíz év óta Amerikába önálló pékmester és az ő kívánságára - mivel gyermektelen - minket, azaz a nejemmel együtt magához akar venni, hogy segédkezet nyújtsunk neki, mert meggazdagodván segédkézre van szüksége." 219 Auth Antal pécsváradi lakos kérelmét azzal indokolta, hogy itthon mint kötelesmester megélni nem tud, Németországban kíván boldogulni. 220 Közben az Egyesült Államokban már évek óta kint tartózkodó családfők hitelesített tanúkkal konzulátusi igazolással kérelmezik az itthon maradt feleségek és gyermekek kiengedését. Özvegy Kovács Antalné mecsekszabolcsi lakos 1904-ben unokáját vitte ki a szülőkhöz, akik már hat évvel korábban kivándoroltak Németországba. 221 Bernhardt Jánosné püspöknádasdi lakos kérelméből láthatjuk, hogy a családok szétszakadását hosszabb távon nem lehet elviselni. Kérelmében előadta, hogy Németországba férjéhez kíván menni. Tizenkét éves lányát egyenlőre itthon egyik ismerősének a gondjaira bízza János nevű fia már Németországban van, Teréz lányát pedig most viszi ki." 222 Heil József berkesdi lakos 1907-ben Poroszországba kért útlevelet, távozását azzal indokolta, „... nem tudott annyit keresni, melyből a mindennapit magának és családjának megszerezhesse, s a házbért, úgy szintén az adót fizethesse." 223 Figyelemre méltó Hornung Erzsébet ibafai lakos kivándorlási kérelme. Ebből kiderül, hogy Nincz Györggyel vadházasságban élt és tőle két gyermeke született. A volt élettárs 600 koronát küldött, hogy a gyerekekkel együtt vándoroljanak ki Amerikába. 224 Soltész Andrásné mohácsi lakos 1909- január 9-én írt kérelmében az útlevél kiadását az alábbiakkal indokolta. Azért kíván Amerikába menni, mert a férje már több mint egy éve kint van, „és vele az élet közösséget visszaállítsam..." Majd két levelet is bemutatott, amelyet a férjétől kapott. A levélben a férj tudatta, hogy nejének a lakást már berendezte, a hajójegyet részére megküldte, ezenkívül még készpénzzel is rendelkezik. 225 Hilmer Ferenc siklósi lakos, foglalkozását tekintve napszámos, apjához, két testvéröccséhez és húgához akart menni, akik az USA-ban Milwaukee városban dolgoznak és igen jól keresnek. Nyilván ez adta neki a bátorságot, hogy- feleségével és három kicsiny gyermekével elinduljon. Később valamilyen oknál fogva a három gyermekét szülei gondozására bízta, és azok nélkül indult el Amerikába. 22 Mind többen voltak olyanok, akik a család tartós távollétét nem tudták elviselni. Közülük idézzük Imhof Kilián püspöknádasdi lakost, aki 1909-ben New Yorkból
