Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

Az USA-ból visszatértek közül korábban sokan bekapcsolódtak a tradeunionok munkájába, és részt vettek az amerikai sztrájkokban. 129 A mezőgazdasági napszámo­sok közül néhányan hazatérve inkább a gyárakban próbáltak munkát vállalni. A munkásvezetők mindenkor támaszkodhattak rájuk, mivel rendszerint kevesell­ték a hazai béreket, bírálták a munkakörülményeket és az elmaradott szociális viszonyokat. 8. A kivándorlók levelei (A közölt leveleket az eredetinek megfelelően tesszük közzé, a stiláris és a helyesírási hibákat nem javítottuk ki, mivel érzékeltetni akarjuk a kivándorlók műveltségi szintjét. A levél fontosabb mondanivalóját azonban a szövegben kiemel­ten tesszük közzé. ) 1. Varga Ferencz ezredes levele Miklós Pistához™ Szeretve tisztelt Honfitárs! E ho 10-éről kelt becses sorait megkaptam és örültem rajta, hogy szerencsém volt becses személyével ha néma sorok által is találkozni. Madarász László igen kedves barátom azon hitben, hogy a déli éghajlat kedvezőbb lessz nejének, rheumatismussal bajlódott - Floridába ment. Jelenlegi czime: Palatka, Florida. - Oly sok évet töltött Jowa államban, hogy a mint leveleiből képes vagyok kiolvasni - ott sem találta föl, a mit keresek Ő már 88 éves. Igaz, teljesen hiszi, hogy még leginkább megfogja érni a 100-at is - adja az ég! - ha jelenlegi ereje el sem hagyja! Ő rendkívüli tevékenységgel van megáldva. Mig itt lakott, mindig erősen dolgozott. Szép, farmja volt, és én 13 évig tőszomszédja voltam, és miután farmom még ma is megvan ­mióta - 1870. dec. 20. óta Decaturmegye székhelyén beon-ban lakom, gyakran kimentem farmomra, s mindig jol esett vele találkozni. Igen érdekes volt tőle hallani az 1848/9 iki eseményeket. Ő egy rendithetet len honfi volt, öccsével Józsival együtt ­oly radicalis egyének voltak, hogy mikor Görgei letette a fegyvert Világoson, azt nyilvánította Bohusnénak, csak azt fájlalja, hogy 2 gazembert föl nem tudott akasztani, a két Madarászt értve. Irányában hálátlan voltahaza, oly tettel vádolták, a mit jol tudták, hogy hamis. - Madarásznak nem volt alkalma kimutatni a rágalmazást, én nem tudom elhallgatni, miként kárhoztatom még magát Kossuthot is, ki tudta az okot, a miért üldözték Madarászt, hogy akkori roppant befolyásával le nem verte elleneit. Sok nyomorult egyén volt, kik titkon áskálódtak Kossuth ellen is. Kedves soraiban említi Farkas Lajost is. Sajnálom, hogy felfeledtem, melyik megyéből menekült; de azt tudom, hogy nem volt somogymegyei, sem képviselő. Igen jo szivü fiu volt, egy szerencsétlensége volt - a bort nagyon szerette, azért nem sokat tudott megtakarítani magának. Sajnálom, hogy nem hallottam róla semmit, miután visszatért Magyarhonba. Mikor én menekültem 18504oen, és 1851-ben Amerikáiba jöttem, csak 40 és néhány elszórt magyar volt Amerikában, most olvasom, hogy s magvarok száma Amerikában 400,000-re rug. Szomorú, hogy annyinak el kell hagyni szülötte földét, mert fájdalom, sokan nem élhetnek meg otthon. Pedig ezen lehetne segíteni, csak a kath. papság jószágaikat lehetne

Next

/
Oldalképek
Tartalom