Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)
Nagy Pál: Somogy megye zsidósága Mária Terézia korában
JEGYZETEK 1. Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848. Kaposvár, 1988.118-137. p. liarsányi László. A kaposvári zsidók múltjának kezdete. MIOK Évkönyv 1977-78. Szerk.: Scheiber Sándor. 187-202. p. 2. Szövegét 1. Corpus Juris Hungarici 1657-1740. Szerk.: Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bp., 1909. 507. p. 3. Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlemények. Újfolyam. XII. Bp., 1896. III. r. Az e munka nyomán kialakult nézetet a török kori katasztrofális népességcsökkenésről revideálja Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969. Somogyi Almanach 12. szám. 4. SML. Kgy. jkv. 1723- december 8. ngy. 769. p. 5. Magyar-zsidó oklevéltár VII. k. Szerk.: Grünt 'aid Fülöp és Scheiber Sándor. Bp., 1963.31. p. 1725-ben két családot, 1728-ban egy családot találtak az összeírok a megyében, de azok nem voltak állandó lakosok. L. uo. 6. Kiadva a Magyar-zsidó oklevéltár VII. k. 795-796. p-on a helytartótanácsi példány alapján. Az eredeti fogalmazvány SML. Acta congreg. 1746. október 1. 7. SML. Acta congreg. 1746. október 1. 8. SML. Kgy. jkv. 1755. január 21. ngy. 1498-1509. p. 9. Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945- Századvég K. Bp., 1992. 39-40. p. 10. Conscriptio iudeorum 1781. SML. kgy. jkv. 1782. február 4. kgy. 166-292. p. Ez az összeírás nem azonos Szili: i. m. több helyén említett, ugyancsak 1781-ben készült taxa tolerantia jegyzékkel, melynek jelzete: SML. Ö: 286. L. Szili: i. m. 118. p. és 230, jegyzet. 11. Az 1773. évi Conscriptio amimarum alapján számoltuk ki. SML. Ö: 1. 12. Bácskai Vera: A város és társadalma a XVIII. században (1720-1828). In: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975.177. p. 13. Simon Róbert: A zsidókérdés, mint az egyenlőtlen fejlődés paradigmája. In: Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában. Szerk.: Miszlivetz Ferenc és Simon Róbert. Fejlődéstanulmányok. Regionális sorozat. 3. Bp. 1985. 1-36. p. 14. SML. Kgy. jkv. 1760. november 3. ngy. 907-909. p. 15. SML. Kgy. jkv. 1753- január 21. ngy. 478-483. p. 16. 100% = 44 család. 17. 100% = 34 család. 18. 100% = 57 család. 19. 100% = 50 család. 20. SML. Kgy. jkv. 1761. május 3. ngy. 1273—1285. p. 21. SML. Kgy. jkv. 1767. október 30. ngy. 1201-1204. p. 22. SML. Kgy. jkv. 1776. augusztus 18. ngy. 167-178. p. Az összeírás a Helytartótanács utasítására készült. (3748/1776). 23. SML. Kgy. jkv. 1778. augusztus 17. ngy. 219-266. p. 24. A15., 7., 20., 13.,19. csoport összesítve: mercatura: 1003 ft (30,17%) quaestura: 960 ft (28,88% ) bérlet: 373 ft (11,22%) opificium: 110 ft ( 3,3 %) egyéb: 878 ft (26,41%) Ezeket az arányokat nem a jövedelmezőség alakította ki. A zsidók sajátos foglalkozási kényszerpályáját mutatja, hogy miközben a kereskedelem a legkockázatosabb és a legkevésbé kifizetődő, mégis ezzel foglalkoznak a legtöbben, s ennek tudható be, hogy innen származik a legtöbb jövedelem. Az évi 7941 ft-ból 3324 (44,85%) folyt be az említett öt csoportból. 25. L. az előző jegyzet megjegyzéseit! 25
