Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Nyíri Tamás †: Megbékélés és kiengesztelődés

kát, amelyért csaknem meggyilkolták őket? Magyarok legyenek? Vállalják a népet, amelyből kitagadták őket? Nagyon nehéz lehetett, nagyon nehéz volt.

Mit tehetünk ennyi elvesztegetett idő után? Erre a kérdésre próbáltam válaszolni. Hogy a közös gyász és megrendülés jegyében egyesüljön végre a magyarság sokat szenvedett zsidó és nem zsidó része. Egyesüljön, de úgy, hogy közben megőrizze azonosságát. A zsidók és a keresztények kiengesztelődésének az értelme az, hogy megerősítse a másikat saját hitében, vallásában és életformájában. A magyar zsidóság pedig egyszer s mindenkorra tapasztalja, élje át, hogy ez a nép, amelyhez zsidóként tartozik, képes önvizsgálatra és a sebek őszinte - s amennyire lehet -, végleges begyógyítására. Ezt remélem ettől a mai naptól, és ezt kívánom tiszta szívből mindannyiónknak.

166