Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Andrássy Antal †: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)

városban az orvosi ellátás. Ezért ezután munkaszolgálatra hívták be őket, igen gyakran a volt munkahelyükre. Vidéken különösen tragikus volt a helyzet, mivel a körorvosok jelentős része katonai szolgálatot teljesített. Áprilisban Márványi József porrogi körorvost, több kórházi orvost, köztük dr. Wirth Ferencet és dr. Magyar Jenő fül-gége szakorvost mentesítették, illetve rendelték munkaszolgálatra.27 A megyei tiszti főorvos az alispánnak arra panaszkodott, hogy a zsidó orvosok elbocsátása mellett még 5 gyógyszertárt is ideiglenesen be kellett zárni, mivel a körzetekben nem volt elegendő gyógyszerész.28 Május 23-án elrendelte az alispán, hogy a zsidó orvosi lakásokat, rendelőket elsőként „keresztény hatósági orvosoknak biztosítsák”. Ingóságaik közül „...az egészségügyi célokat szolgáló - röntgen, ekg, orvosi műszerek, gyógyszereket azonnal válasszák ki és azt a megye székhelyén raktározzák”. Másnap ezeket az eszközöket a kórház igazgatójának kellett beszolgáltatni.29

A német megszállás után a hatóságok zár alá vették az izraelita egyesületek vagyonát. Az április 6-án, a rendeletileg feloszlatott Kaposvári Izraelita Szentegylet 8875,05 pengős vagyonát május 11-én elkobozták. A Barcsi Cionista Szövetség Szervezetének vagyonát, valamint a többi egyesületét az alispán nem tudta meghatározni, mivel azok csak jelentéktelen ingóságokkal rendelkeztek.30

A személyi korlátozások közé tartozott az április 5-én az 1270. ME rendelet alapján életbelépett utazási korlátozás. A csillagviselésre kötelezett személy gépjárművet nem használhatott, csak a rendőrség, a csendőrség, illetve a főszolgabírók által meghatározott útra és időtartamra szóló engedély alapján utazhatott közforgalmú vasúton, hajón, illetve társasgépkocsin.31

Az engedélyhez azonban 10 pengő beadványi, kiadáskor pedig 20 pengő kiadmányi illetéket kellett lefizetni. Április elején tovább keresik Kaposváron a rádiókat, sőt az antennákat is leszerelték a zsidó tulajdonosoknál. A kaposvári rendőrkapitány még a keresztény házaknál is megtiltotta a zsidók rádióhallgatását. A rendőrkapitány kijelentette, hogy „a törvény teljes szigorával járunk el mindazok ellen, akik zsidóknak módot adnak arra, hogy a rádiót hallgathassák! De nemcsak a zsidókat vonjuk eljárás alá, hanem azt a keresztényt is, aki a cselekményt elköveti!'^2 Majd a kereszténynek átadott zsidó rádiókat is követelik bejelenteni Kaposváron.33 Elrendelik a városban azt is, hogy május 1-jétől zsidók a piaci napokon csak délelőtt 1 óra után vásárolhatnak, amikorra elfogy a piaci áruk többsége.34 Ugyanakkor országos rendeletre csökkentették a zsidók élelmiszer fejadagját.

Április 8-án kezdődött a Kiürítési Kormánybiztosság 349. számú rendeletére az internálás. Az 1943 decembere óta az állandó lakásukból elköltözött zsidókat azonnal: „ki kell lakoltatni, őrizetbe kell venni őket és az illetékes állandó rendőrhatóságoknak. kell átadni. ” Ugyanakkor elrendelték a csendőrőrsöknek, hogy a „...rendeletben meghatározott zsidóknál, illetve azok felkutatására, a rejtegetőknél házkutatást kell tartani. Állandó lakhelyükre elszállítandó zsidók szokványos fejadag szerint élelmiszerekből csak annyi időre szóló élelmiszert vihetnek magukkal, amennyit a leadott jegyekkel igazolni tudnak. Zsírt legfeljebb folyó havi adagot (az önellátottak is), a fölöslegként talált élelmiszert a községi elöljáróságnak kell átadni a közellátás céljára. Ahol a szabályszerű fejadagnál nagyobb élelmi- és közszükségleti cikket találnak, azok tulajdonosait a vonatkozó közellátási rendeletek értelmében fel kell jelenteni. Fel nem dolgozott anyagok (textil, bőr, fonál stb., használt ruhanemű cikk, felső- és alsóruházat, lábbeli, harisnya, ágynemű stb.) rejtett áruként kezelendő. Anyagok őrizetbe vételén kívül a tulajdonost fel kell jelenteni. Nagyobb mennyiségben talált piperecikkek, főleg mosó- és mosdószappan, továbbá rejtegetett trafik áru,

127