Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)
Szita Szabolcs: A zsidók üldözése Magyarországon 1944-ben
és puskatussal vertek. Mindezt az utcákon, járókelők nyilvánossága előtt. A Lakits udvarán a több ezer szerencsétlent a porba ültették. A személyi motozásnál minden apró személyes holmit elszedtek. A nőket szülésznők vizsgálták, hogy altestükbe nem rejtettek-e ékszereket. Lefekvés előtt a férfiaknak ki kellett hordaniuk a nagy istállókból a lótrágyát, utána a minden egyes lónak elkerített állásba nyolc-tíz embernek kellett feküdnie keresztben.”1’ Hasonló szörnyűségeket éltek meg a kaposváriak is. A Zentárói, Magyarkanizsáról és Zomborból „összeterelt” zsidók csoportját pedig a szegedi szalámigyár sertésólaiban helyezték el. A „transzportzsidók” vagonjainak kíséretéről Kassáig a m. kir. csendőrség különítménye gondoskodott. Kassán speciálisan kiképzett német rendőri kommandó vette át a szállítmányokat. A vezénylést Giebe zászlóaljparancsnok végezte. A Schutzpolizei közegei felnyitották a függőlakattal, lánccal lezárt teherkocsikat és nagyjából ellenőrizték a létszámot. Kassától a vonatokhoz a továbbiakban kísérőkommandó (középen, személykocsiban és fegyverrel ellátva), valamint még kísérőszemélyzet is tartozott, helyét a vonat elején vagy a vonat végén jelölték ki. A rendőri kommandó általában egy nap alatt a birkenaui rámpáig, a szelekcióig vitte a „szállítmányt”. A július 10-ig lebonyolított deportálások menete és a Magyarországról kiszállított zsidók száma a következő volt:16 Övezet Csendőrkerület Gettók, táborok száma Vonatok száma Deportáltak száma I. VIII. 16 92 289357 II. IV., X. 11 III. 11. VII. 11 23 50805 IV. V.,VI. 7 14 41 499 V. III., IV. 8 10 55741 VI. I. 2 8 Összesen: 55 147 437402 1944 júliusára a németek - aktív magyar közreműködéssel — felszámolták a vidéki magyar zsidóságot. Az egyedülállóan gyors ütemű deportálás a nácik „végső megoldásának” egyik utolsó kampánya volt. A gyorsaság és a hatékonyság arra mutat, hogy a közelgő háborús vereség előtt a németek és készséges magyar kiszolgálóik mindent megtettek, hogy legalább egyik ideológiai céljukat kivitelezzék. Ebben kezükre játszott a zsidók üldöztetése ügyében eladdig világszerte tapasztalt általános, cinkos hallgatás, de a zsidó önvédelemnek és a magyar társadalom egészséges védekezési reflexének a hiánya is. Az 1944. március 19-i német megszállás nyilvánvalóvá tette a Kállay-kormány politikájának csődjét - a zökkenőmentesen szervezett, és drasztikus deportálás pedig az év nyarára nemzetközileg teljesen elszigetelte Magyarországot.
