Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Nagy Pál: Somogy megye zsidósága Mária Terézia korában

1760. szeptember 5-én a vármegye szerződést kötött Joachim Levy győri zsidóval 15 ezer mérő árpa és 15 ezer mérő zab szállítására, aki 16 500 forintért vállalta, hogy szeptember 30-ig lebonyolítja az ügyletet.14 Ez az összeg háromszor akkora, mint a Somogy megyében élő zsidók teljes árukészletének értéke. Az összeírások összehasonlítása rávilágít, hogy a somogyi zsidóságon belül még az 1780-as évek első felében is a kiskereskedő zsidók aránya a legnagyobb, de ez nem az egész zsidóság mozdulatlan pauper állapotának, hanem az ’50-es és a ’60-as évek közötti vagyoni differenciálódásnak, s a II. József alatti újabb bevándorlási hullámnak a következménye. A somogyi zsidók a pesti vagy nyugat-magyarországi zsidókhoz képest mindvégig szegényebbek maradtak, de saját magukhoz és a többi népcsoporthoz viszonyítva jelentős változások történtek. A tárgyalt korszak második felében az itteni zsidóságnak jóval fontosabb szerepe van Somogy társadalmában, mint ahogy az demográfiai arányából következne.

Az 1746-os összeírás nem tartalmaz sem vagyoni, sem foglalkozási rovatot, így nem mérhető fel pontosan, hogy az első zsidó betelepülők konkrétan mivel foglalkoztak, s mekkora vagyonnal érkeztek. Az 1750-es években a családok nagy része kis volumenű kereskedelemmel foglalkozott. Aszerint differenciálódtak, hogy mekkora az árukészletük, az állatállományuk, s végeztek-e idényjellegű kiegészítő tevékenységet. 1752-ben15 76 családból 44 (57,89%) rendelkezett árukészlettel, a következő értékcsoportok szerint:16

10 frt alatt: 1 család ( 2,27%)

10 és 50 frt között: 28 család (63,63%)

50 és 100 frt között: 3 család ( 6,81%)

100 és 300 frt között: 7 család (15,9 % )

300 frt felett: 5 család (11,36% )

A teljes árukészlet értéke 3539 frt, az egy családra jutó áruérték 80 frt., de ha valamennyi családot figyelembe vesszük, akkor csak 46 frt. Állata 34 családnak (44,73%) volt. Az állatok száma így alakult:17

lovak száma: 65 db, 33 családban (97,05%)

tehenek száma: 11 db, 10 családban (29,41%)

juhok és kecskék száma: 125 db, 3 családban ( 8,82%)

Mindhárom állatfajta együtt csak két családnál található: Josephus Moysesnál Lát- rányban és Joannes Wolffnál Öreglakon. Jacobus Náthán Iharosberényben (80 db), Joannes Wolff Öreglakon (30 db), Josephus Moyses Látrányban (15 db) igyekezett vagyonát juhtenyésztéssel és gyapjúkereskedelemmel is gyarapítani. A földesurak minden lehető módon akadályozták ezt, mert ebben az ágazatban maguk is érdekelve voltak. Valamennyi birkatenyésztéssel foglalkozó zsidó éppen ezért igyekezett magát bolttal és pálinkafőzéssel is bebiztosítani. A vagyoni kondíciók alapján a családok 1752-ben nyolc kategóriába sorolhatók:

Áru, pálinkafőzés, állat: Áru és pálinkafőzés: Áru és állat: Pálinkafőzés és állat: Csak áru:

Csak pálinkafőzés: Csak állat:

Vagyontalan:

3 család ( 3,94%) 3 család ( 3,94%) 23 család (30,26%) 6 család ( 7,89%) 14 család (18,42%)

5 család ( 6,57%)

6 család ( 7,89%) 16 család (21,05%)

9