A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

ben is sorra igyekezett visszavenni a hatalmat a munkástanácsoktól. A munkások, parasztok és értelmiségiek hősiesen védték a proletárhatal­mat. Miháld községben Novák János kisgazda párti politikus, volt kép­viselő biztatására, megtámadták a direktóriumot, de a karhatalmi alaku­latok helyreállították a rendet.109 Augusztus 3-án Farkas János, az igalí járás közigazgatási megbízottja, a következő távirati értesítést küldte a megyei munkástanácsnak: »Fehérterror mutatkozik járásomban, 25 fő katonai erősítést kérek.« Az igaliak a kért segítséget megkapták és ren­det teremtettek. Az ellenforradalom szervezőinek jelentős részét letar­tóztatták.110 A szocialista erők másutt is ellentálltak a reakciós erők nyo­másának. Balatonberényben üdülő budapesti fürdőzők augusztus első nap­jaiban a legnagyobb szervezettséggel terjesztették a lakosság körében az ellenforradalmi nézeteket. A helyi pártszervezet titkára távirati úton en­gedélyt kért Latinca Sándortól, hogy a községből eltávolíthassák a rend­bontókat.111 Augusztus 5-én Simonfa községben a régi munkástanács el­nöke megtagadta a községi pénztár-készlet, értékpapírok, községi dolgok átadását.1“ Tapsony községben a munkástanács augusztus 11-én még ülést tartott. E napon ment át a hatalom a régi községi elöljáróság ke­zébe.113 A mernyei körjegyzőséghez tartozó községekben, a csurgói és az igali járás több községében még augusztus 12-én, 13-án is működtek a munkástanácsok.111 Ezek a tények azt mutatják, hogy a hibák és a nehézségek ellenére is a munkástanácsok a dolgozó néptömegek államhatalmi szervei voltak, és igen erős szálak fűzték a tanácsokat a dolgozókhoz. A munkástaná­csokban egyszerű munkások, cselédek, parasztok, értelmiségiek és más kisemberek vettek részt. A nemzet legjobb erői tötmörüitek a helyi mun­kástanácsokban. Ezért támogatta a tanácsokat a dolgozó nép. A Peidl-kormány megdöntése után, Tailián Andor, vármegyei fő­jegyző — aki egyébként fölajánlotta szolgálatait a tanácshatalomnak —, augusztus 8-án utasította a főszolgabírákat, azok pedig a jegyzőket, hogy állítsák helyre a március 21-e előtti közigazgatási apparátust és a kép­viselő testületeket.115 Kemény osztályharcban a Somogy megyei munkástanácsok is meg­szűntek létezni. Mint ismeretes, a munkáshatalom bukásának fő oka: a belső és külső reakciós erők, a burzsoázia nemzetközi összefogása, az imperialista hatalmak katonai túlereje volt. A magyar proletárdiktatú­rát az imperializmus ölte meg. Dr. Horváth Ferenc augusztus 4-én a szakszervezetek ülésén elmondott felszólalásában kijelentette: »A politi­kai fordulatot nem a dolgozók elernyedettsége érlelte meg, nem is a belső ellenforradalom támadása. Az ellenforradalom a politikai fordu­lat folytán erkölcsi erőben semmit sem nyert, úgy a munkásság győ­zelmi önérzete semmit sem veszített. A közeli és távoli burzsoá államok gazdasági és fegyveres túlereje ütötte ki a dolgozók kezéből a diktatúra­fegyverét.«1“1 A Somogy megyei munkástanácsok történetének számos tanulsága. van. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom