A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

tő), a népellenes cselekedeteitől. Szívvel és lélekkel dolgoztak a munkás- hatalomért. Június 3-án a csurgói vasutasok rendkívüli gyűlést tartottak és egyhangúlag a következő határozatot hozták. »Becsület szavunkra kijelentjük, hogy mi a CSURGÓI VASUTASSÁG, úgy az Álomás, mint az Osztálymérnökség össz-szeimélyzete, NEM AZONOSÍTJUK magunkat a Szombathelyiről Somogyszobon át leadott ellenforradalmi körtávirattal; azt utálattal megvetjük és tántoríthatatlanul kitartunk a proletárdiktatúra melett és a Forradalmi Kormányzótanács rendeletéit a legnagyobb hűséggel, odaadással és tudással hajtjuk végre. A SZOCIALIZMUSÉRT és PROLETÁRDIKTATÚRÁÉRT bármikor, még az életünket is, vérünket odaadjuk . . A gyűlés résztvevői azt is kijelentették, hogy soraikban nem tűrik a rendbontókat. Kérték a gyűlésen részt vett Farkas János, a járási párttitkárt, hogy a határozatot hozza a megyei direktórium, a megye pártvezetés és a Vasutasok Országos Szövetségének tudomására. A direktórium nevében Latinca Sándor válaszolt a csurgói járási párt- titkárságnak. »F. hó 3-án kelt értesítését, mely szerint a csurgói vasúti alkalmazott proletár testvéreink a Tanácsköztársaság iránt ismételt hűségüket fejezték ki és megvetésüket tolmácsolták azok ellen, akik a proletáruralom ellen izgatnak — örömmel vettem. Kérem a velünk küzdő vasutas proletár Testvéreinknek tolmácsolni, hogy ezen a Tanácsköztársaság iránti törhetetlen hűség nyilatkozatuk örömmel tölt el bennünket, s bátran nézünk a szebb jövő elé. melyért most küzdünk, s melyet kívánunk!«97

Tekintettel arra, hogy az ellenforradalmi mozgalmak kezdtek elszaporodni, a Forradalmi Kormányzótanács június 4-én Dunántúlt az ellenforradalom megfékezése céljából: hadműveleti területté nyilvánította. Ennek alapján megyénk kormányzótanácsi biztosa és a megyei politikai megbízott megtették a szükséges intézkedéseket. A munkástanácsok minden szempontból figyelembe vették és végrehajtották a megszabott feladatokat.

A tanácshatalom ellenségei azonban nem nyugodtak. Továbbra is izgattak a munkáshatalom ellen, itt-ott sztrájkra uszították a munkásokat, rémhíreket terjesztettek és ellenforradalmi összeesküvéseket szőttek. Június 22-én Kaposváron, a Munkásotthonban ellenforradalmi gyűlést szerveztek, amelyen a munkáshatalom ellen uszítottak. A forradalmi erők azonban, Tóth Lajossal az élen rendet teremtettek. Az ellenforradalom szervezőit letartóztatták és forradalmi törvényszék elé állították.

Megyénk tapasztalatai azt mutatják, hogy a különböző ellenforradalmi megmozdulásokban a volt földbirtokosok, az ipari tőkések, a gazdag parasztok és a régi volt burzsoá államgépezet reakciós egyénei vettek részt. Előfordult az is, hogy egyszerű, még öntudatra nem ébredt munkások ingadoztak, és saját osztályérdekeik ellen cselekedtek, amikoris — lásd a kaposvári június 22-i eseményeket — résztvettek az ellenforradalmi megmozdulásokban. Az ipari és mezőgazdasági munkások zöme azonban híve volt a tanácshatalomnak. Az agrárkérdés nem marxista—leninista módon való kezelése azonban gyengítette a munkástanácsok politikai befolyását. A dolgozó parasztok aránylag széles tömegei semlegesek ma80