A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

telével a forradalmi erők megyénkben mindenütt létrehozták a munkás- tanácsokat. »Ténykedésüket a járás lakosai a legnagyobb nyugvással fogadják, tapasztalataink szerint az új irányzatot minden érdekeltség a legmesszebbmenően támogatja« — jelenti Farkas János, az igali járás politikai megbízottja. »Ahol a tanácsok megalakultak, eddig mindenütt zavartalanul és Schneller elvtárstól kapott utasításnak megfelelően dolgoznak« — állapítja meg jelentésében dr. Dohány Jenő, a csurgói járás politikai megbízottja. Hasonlón fogalmaz Hegedűs Géza, a nagyatádi járás politikai megbízottja is. »Ezideig működésük ellen kifogás nem emelhető, csupán nagyobbfokú bizonytalanság és határozatlanság vehető náluk észre. — Ügy látszik, nincsenek teljesen hatáskörükkel tisztában.«19 A kaposmérői jegyző a kaposvári járás politikai megbízottjának küldött jelentésében szintén megállapítja, hogy: »...körközségeimben a helyi munkástanácsok megalakultak és azok működése kifogástalan.«50

Néhány községben azonban a szocializmus ellenségei gátolták a munkástanácsok megalakulását. Ilyen esetek csak szórványosan fordultak elő.’1 Március végére, április első napjaiban teljességében kialakult a Magyar Tanácsköztársaság tanácsainak átfogó szervezete: a tanács-rendszer. A párt központi napilapja, a Vörös Újság is beszámol a Somogy megyei munkástanácsok megalakulásáról. Ezt írja: »Kaposvárról jelentik, hogy elvtársaink bejárták az egész megyét és bejelentették a Magyar Tanács- köztársaság megalakulását. Megalakították mindenütt a munkás- és paraszt tanácsokat, amelyek már is megkezdték működésüket.«52

Március 28-án a kaposvári munkástanács Egerszegi János elnöklete alatt ülést tartott a megyeháza nagytermében. Az elnöki megnyitó után Schneller Béla tájékoztatta az ülés résztvevőit az utóbbi napokban tett intézkedésekről. A tanácsok munkájáról szólva megállapította, hogy: »... a Magyar Tanácsköztársaság rendeletéit a lengyeltóti, a csurgói és nagyatádi járásokban szorgalommal, zökkenés nélkül hajtották végre.«’*

Bár a tanácsokat a proletárhatalom kikiáltása után mindenütt megalakították, a Forradalmi Kormányzótanács egyik legsürgősebb feladatnak tekintette a szabályos, országos alapelveknek mgfelelő tanácsválasztások megtartását. Bízott abban, hogy a választásokon a dolgozók a munkáshatalom mellett foglalnak állást. Azért szorgalmazta a választások megtartását, mert a dolgozók tanácsaira támaszkodva akarta vezetni a szocializmus építését, mert erre szükség volt az államapparátus alkotmányos megerősítése végett is.

Három hét sem telt el a Tanácsköztársaság kikiáltása után és már megtartották a választásokat. A választójogot és a választások rendjét az ideiglenes alkotmány és a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendeleté szabályozta. Az ideiglenes alkotmány keretszerűen határozta meg a községi, járási és megyei munkástanácsok és intéző bizottságainak létszámát. A Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendeletében kimondta, hogy a falusi és városi tanácsokat legkésőbb április 7-ig, a járási tanácsokat április 10-ig, a megyei tanácsokat április 12-ig, a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteit pedig április 14-ig kell megválasztani.’1

A munkástanácsokat egyelőre hat hónapra választották. Ez volt az első választás Magyarország történetében, melyen minden dolgozó részt69