A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
I. fejezet. Előadások - Mészáros Károly: A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nézetei az ipar szocializálásáról 1918-1919-ben
Mi történt? A gyárfoglaló mozgalom során a munkások a műszaki értelmiségiekkel, mérnökökkel, technikusokkal és a gyár tisztviselőivel együtt léptek fel az igazgatók vagy a gyár tulajdonosa vagy a gyár részvényeinek többségét kezükben tartó vezetők ellen. Mi volt e fellépés oka? Volt olyan üzem, ahol a munkások a béremelés elutasítása miatt követelték az igazgatóság azonnali távozását. Ez. történt például a Ganz Villamossági Gyárban. Másutt, mint például a Budapesti Bútorgyárban a termelés szabotálása miatt került sor az üzem kisajátítására. A Budapesti Bútorgyárban az történt, hogy a Károlyikormány rendelete értelmében beszüntették a luxus bútorgyártást. A gyár vezetősége azonban megfelelő nyersanyaggal rendelkezett a termelés folytatásához, de nem folytatták, leállították a termelést, bezárták a gyárat. A munkások válasza erre az volt, hogy eltávolították a vezetőséget a gyár éléről és vezetést kezükbe véve folytatták tovább a bútorgyártást, nem a luxusbútorgyártást, hanem az egyéb bútorok gyártását. A harmadik helyen azért került sor a gyárfoglaló mozgalomra, mert nem tették lehetővé a többtermelést, mint pl. a bihari szénbányákban. A negyedik helyen azért, mert a gyár munkásai nemcsak a termelés irányításában akartak részt venni, de a jövedelem hovafordításáról is tudni akartak, sőt annak eldöntésében is, hogy a gyár jövedelmét hova fordítsák. Ez történt például az Óbudai Hajógyárban. A példák sorát tovább lehetne folytatni. A gyárfoglaló mozgalom széles népmozgalommá vált Magyarországon 1919 elejétől, éppen úgy, mint ahogy a fdldfoglaló mozgalom azzá vált a Kelet-Dunántúlon 1919 február végétől. E gyárfoglaló mozgalom a munkásosztály forradalmi elszántságát és tettrekészségét mutatta. A gyárfoglaló mozgalom élén a budapesti proletariátus, elsősorban a vasmunkások álltak. A mozgalom Budapesten és vidéken kiterjedt azokra az üzemekre is, ahol nem volt kommunista pártszervezet. A Szociáldemokrata Párt vezetősége mindent elkövetett a mozgalom leszerelésére s anarchizmussal, a termelés dezorganizálásával vádolták a munkásokat. Weltner Jakab, a Szociáldemokrata Párt egyik jobboldali vezetője a budapesti munkástanács ülésén azért fordult szembe a gyárfoglaló mozgalommal, mert úgy látta, hogy a szocializálás feltételei magyarországi viszonyok között még nem érettek.“ A Szociáldemokrata Párt más vezetői is felemelték szavukat a gyárfoglalók ellen. Haubrich József a népbiztosok perében erről a következőket mondotta: »Dacára a mi tiltakozásunknak, dacára annak, hogy a gépgyárosok egyesületével és igazgatóságával éjszakákon át gyárról gyárra jártunk, tárgyaltunk és próbáltunk békét kötni, próbáltuk megmagyarázni a munkásságnak, hogy ne követelje X mérnöknek, vagy Y igazgatónak elbocsását, ez nem használt semmit. Az emberek fel voltak lovaivá, egyik-másik a háború alatt elkövetett szabálytalanság miatt katonailag is meg lett büntetve, az a sok keserűség, az izgatás mind együttvéve hozzájárult ahhoz, hogy a gyári munkásság már nem fogadott szót nekünk .. ,«'s A gyárfoglaló mozgalmat a Kommunisták Magyarországi Pártja ösztönözte és védelmezte. Amikor mácius 21-én sor került a Tanácsköztársaság kikiáltására, a kommunisták kevesebbel, mint amit a korábbi idő39