A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

I. fejezet. Előadások - Mészáros Károly: A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nézetei az ipar szocializálásáról 1918-1919-ben

A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PÁRTJA ÉS A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT NÉZETEI AZ IPAR SZOCIALIZÁLÁSÁRÓL 1918-1919-BEN Mészáros Károly Kiindulópontként legyen szabad feltenni azt a kérdést, hogy milyen külső és belső tényezők befolyásolták a Kommunisták Magyarországi Pártját, illetve a Magyar Tanácsköztársaságot a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet útjának kiválasztásában, a mezőgazdaságban és az iparban. A mezőgazdaság átalakításáról szóló nézetekben, amint ezt 1966-ban megjelent monográfiámban kifejtettem, a lenini és baloldali hatás egy­aránt érvényesült. A baloldali hatás egyrészt a hazai szociáldemokrata munkásmozgalomban felszedett, ortodox marxista tanok révén, másrészt a baloldali kommunista nézetek formájában érvényesült. Az ipar vonatko­zásában a helyzet több tekintetben más volt. A téma kifejtését nemzet­közi kitekintéssel ia Szovjet-oroszországi helyzet vizsgálatával kezdem. 1918 tavaszán, amikor Szovjet-Oroszországban a szocializmus építése napirendre került, az ipar szocialista építéséről kétféle nézet alakult ki az orosz pártban. Az egyik nézet a lenini csoport, a másik a bal­oldali kommunisták nézete volt. A lenini csoport abból indult ki,' hogy egy olyan országban, mint Szovjet-Oroszországban, ahol az ipar közepesen fejlett, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonylag hosszabb időt igényel, s az átmenet időszakában gazdaság egyesíti magában a kapitalizmus és a szocializmus elemeit egy­aránt. Lenin ezzel kapcsolatban a következőket írta: »De mit jelent az a szó, hogy átmenet? Nem azt jelenti-e a gazdaságra vonatkoztatva, hogy a szóbanforgó rendben megvannak mind a kapitalizmusnak, mind a szo­cializmusnak az elmei, részei, darabkái. Mindenki elismeri, hogy igen. De akik ezt elismerik nem mind gondolkoznak azon, melyek is azok a különböző társadalmi, gazdasági formák, amelyeknek az elemei megta­lálhatók Oroszországban. Pedig ez a kérdés itt. Felsoroljuk ezeket az elemeket. Először is ezek az elemek patriarkális, vagyis jelentős mérték­ben naturális paraszti gazdaságok. Másodszor a kisárutermelés, idetar­tozik a gabonát eladó parasztok többsége. A harmadik a magángazdasági kapitalizmus. A negyedik az államkapitalizmus. Az ötödik a szocializ­mus. Oroszország olyan nagy és olyan változatos, hogy a társadalmi, 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom