A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

Kaposváron 1919. március 10-én alakult meg a megyei direktórium. A direktórium 11-én hirdetményt tett közzé, melyben elrendelte Kaposvár város és környékére az ostromállapotot, március 21-én éjszaka pedig a városi munkásőr zászlóalj megszállta a megyei székhely jelentősebb objektumait, mindenekelőtt a postát és a vasutat.

1919. március 21-én alakult meg a Belügyi Népbiztosság. Megalakulásával még nem dőlt el a karhatalom sorsa, mert a Forradalmi Kormányzótanácsban nem volt egységes álláspont a karhatalommal kapcsolatban. Az álláspontok egyeztetése után március 26-án a Belügyi Népbiztosság rendeletet adott ki — a Belügyi Népbiztos 1. BN. sz. rendeletet — a Vörös Őrség felállítására, amelynek 1. §-a az alábbiakat rögzítette: »A Magyar Tanácsköztársaság rendjének megalapozása és fenntartása a Vörös Őrség feladata. A Vörös Őrség egyben a Vörös Hadseregnek kiegészítő részét képezi, és tagjai bármikor áthelyezhetők a Vörös Hadsereghez.«

Bár a két alakulat el volt határolva egymástól, mégis egységes egészet alkottak. Gyakorlati tevékenységük során a Vörös Hadsereg alakulatai több ellenforradalmi felkelés leverésében vettek részt, ugyanakkor a Vörös Őrség egyes alakulatai pedig harcoltak a frontokon a külső katonai intervencióval szemben.

A proletárdiktatúra kormányzati szervei az erőszakszervek proletár jellegének biztosítása érdekében különleges intézkedéseket tettek. A Belügyi Népbiztos már említett rendeletének 5. §-a ezért szögezte le: »A Vörös Őrség parancsnokai lehetőleg a proletárság katonai tapasztalatokkal rendelkező elemeiből kerüljenek ki.« .. . »Magasabb parancsnokok csak kellő elbírálás után nevezhetők ki. Ebből a célból egy bizottság állítandó fel, amely a Belügyi Népbiztosság, a Munkás és Katonatanács és a Magyar Szocialista Párt egy-egy küldöttjéből áll.

A Vörös Őrségbe szolgálatra jelentkező volt tisztek jegyzékét a sajtó útján 8 napon át állandóan közszemlére kell tenni. A jelentkezés napjától számított egy héten belül a jelentkezők egyéniségére, múltjára és politikai megbízhatóságára bárki megteheti észrevételeit a bizottságnál ...«

A rendelet értelmében a régi rendőri karhatalom formailag megszűnt ugyan, azonban a helyére felállított Vörös Őrség a volt karhatalmi szerveket — úgyszólván — teljes egészében átvette. Átvette a rendőrséget, a csendőrséget, a pénzügyőrséget, a fogházőrséget és a határrendőrséget. Az átszervezéssel egyidőben megindult a toborzó munka is, hogy megbízható munkásokkal, parasztokkal, diákokkal erősítsék meg a zömmel régi karhatalomból álló Vörös Őrséget.

A Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 5-én kelt LXXXIV. rendeletével elrendelte a forradalmi törvényszékek és más szervek mellett működő nyomozó testületek megszüntetését is, ilyen jogot csak a Vörös Őrségnek biztosított. Így a karhatalmi és nyomozó szerv is a Vörös Őrség lett. Ellátta a rendőrség közigazgatási, bűnüldözési, járőrszolgálati feladatait, falun a csendőrség korábbi feladatait, védte az államhatárt, ellenőrizte a határforgalmat, a pénzügyőrségen keresztül ellátta a vám270