A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

HOZZÁSZÓLÁSOK 1. Pókos Ferenc, a csurgói Csokonai gimnázium tanára felszólalásában említette, hogy a csurgói gimnázium történetének eddig három rövidebb és egy hosszabb változata jelent meg nyomtatásban. Ezek mindegyikéből kimaradt a Tanácsköztársaság korára vonatkozó rész. Ez a tény már önmagában is indokolttá teszi, hogy az első somogyi középiskola történetének ez a szakasza, hacsak röviden is az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából ren­dezett ülésszakon szóba kerüljön. Az iskola történetében sokszor szerepet játszott az értékes, vagy kevésbé értékes hagyományok őrzése. Vele párhuzamosan, vagy válta­kozva forradalmi gondolatok hordozója is volt. A polgári forradalmak eszmevilágának kialakulásához a kálvini reformáció is hordott robbanó anyagot. A felvilágosodásnak és a magyar jakobinizmusnak a forradalmi eszméi is szerepet játszottak abban, hogy egy katolikus főúr (Festetics) a reformátusoknak alapított iskolát. A nevelés forradalmát hirdette meg a fiatal iskolában Csokonai. A 48-as magyar forradalom és szabadság- harc magvai csíráztak a létéért küzdő kis iskola reformkori olvasóegyle­tében és önképzőköreiben. Erről Haynau egyik rendelete és az abszolu­tizmus iskolapolitikája állította ki számára a kitüntetéses bizonyítványt. Nem véletlen, hogy az iskola tanulója volt pl. Noszlopy Gáspár is. A dualizmus korában az irodalom és történelem tanítását elsősor­ban a konzervativizmus jellemezte. Beöthy irodalomtörténetének zengő sorai a harmincas évek elejéig hangzottak internátusi szobákban, a park­ban és az osztálytermekben. De velük párhuzamosan a Nyugat gondola­tai is hatottak az olvasószobában és beszélgetésekben és a Maller Dezső által vezetett Csokonai Önképzőkörben. A világháború előtti és alatti években Maller Dezső volt az ön­képzőkör tanárelnöke. A hagyományos iskolai ünnepélyeken ő mondta a megnyitókat, az önképzőköri megbeszéléseken ő adta az eszmei kötő­anyagot. Kár, hogy hozzászólásai közül csak az egyikből tudok idézni. Ezt az 1919. január 30-i önképzőköri gyűlés jegyzőkönyve örökítette meg számunkra: Mielőtt a programra került volna a sor, elnök úr meleg szavakkal emlékezik meg Ady Endréről. »Hangoztatták ellene a haza­265

Next

/
Oldalképek
Tartalom