A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Andrássy Antal: A kaposvári diákmozgalmak 1918-1919-ben

nek terjesztéséi-e szolgál a jövőben is. A szövetség gondoskodott a diák­ság sportolásáról, amikor egy egészségügyi és sportbizottságot állított fel. Végül a cikkíró rátért a Diáktanács ismertetésére, melynek tagjai a fel­sős osztályos kilenctagú bizalmi férfi. Ök képviselik a diákságot és ők tisztázzák a félreértéseket a tanár és a diák között a mindenkori kölcsö­nös bizalom fenntartása mellett. A bizalmi férfiak köréből alakul a Diákbíróság, mely az egyes fegyelmi ügyekben ítélkezik.“ A Tanácsköztársaság kikiáltása utáni elJső hetekben sor kerülhetett az ifjúsági mozgalom egységének megteremtésére. Az előkészítő tárgya­lások április derekán megtörténtek, és április 22-e körül tehető a diák­ság csatlakozása a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsé­gének Kaposvári Szervezetéhez. Az ifjúmunkások április derekán új ve­zetőséget választottak, mellyel a diákvezetők felveszik a kapcsolatot. Le­véltári forrás hiányában B. L. budapesti lakos visszaemlékezése szerint el­fogadható az, hogy a fővárosból jöttek szervezni a fiatalokat azokban a napokban. Ezt igazolják a Somogyi Vörös Újságban megjelent híradá­sok.51 A számunkra érdekes cikk az április 24-i számban jellent meg, amely beszámol az első nagyszabású ifjúsági gyűlésről. Budapestről egy három­tagú szervező csoport érkezett le a kaposvári ifjúmunkásság szervezé­sére. »A szervezkedő ifjúmunkások tegnap este népes gyűlést tartottak, melyről a megyei direktórium elé vonultak, ahol az elvtársak beszéltek az ifjúmunkások lelkes gárdájához. A budapesti kiküldöttek szavaira La- tinca elvtárs, direktóriumi tag válaszolt, melynek keretében különösen fontosnak tartotta azt, hogy a szocialista diákok és az ifjúmunkások már most egy úton haladjanak, mert csakis így érhető el, hogy a jövő társadalmában a szellemi és kézimunkás ne nézzen ellenséges szemmel egymásra, mint ahogyan azt ma itt-ott még tapasztalhatjuk.«52 A kaposvári diákok ezután a Kommunista Ifjúmunkások Magyaror­szági Szövetségének Kaposvári Szervezetének diák-al-osztályát alkották. A K1MSZ Kaposvári Szervezete az akkori Munkásotthonban, a volt Honvéd­laktanyában működött. A megyei pártvezetés, a szakszervezetek megyei vezetősége és a megyei munkástanács is itt dolgozott. A továbbiakban a fiatalok itt tartották taggyűléseiket, itt volt a július 30-i utolsó ülés is, amikor a szervezet féléves tevékenységét ismertették.63 A kaposvári di­ákság az egyesülés után továbbra is megtartja az iskolai, illetve a diák­kereteket. Ennek tudható az, hogy a diákság a kisebb létszám ellenére is hatékonyabb munkát tudott kifejteni 1919 tavaszán—nyarán. Az ifjú­munkásság szervezése a régebbi IOSZ felépítését követte és megtartotta annak területi felépítési elvét. Így Kaposvár 600—700 ifjúmunkása, akik közül a döntő többség tagja volt a szervezetnek, egy szervezetet alkotott. Ehhez a számhoz hozzájárult még a diákság is. Az iskolai keretek viszont mozgékonnyá tették az diákság többségét és ez a szervezetnek lendületet adott. Az ifjúmunkásság szervezeti életének csökkenéséhez pedig még az is hozzájárult, hogy április végétől nagy számban jelentkeztek a Vörös Hadseregbe a tizennyolc éves fiatalok. Mivel nagyrészük felöltötte a pro­letárhadsereg egyenruháját, itthon főleg a fiatalabb fiúk és lányok ma­radtak, akik igyekeztek a munkában helytállni a bevonultak helyett is. Ezen összetevők figyelembevételével érthető meg az a tény, hogy miért 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom