A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Andrássy Antal: A kaposvári diákmozgalmak 1918-1919-ben
A polgári demokratikus forradalom előtt a bevonultak többsége tartotta a volt iskolájával a kapcsolatot. A hadiérettségit a gyorsított előkészítő után, a katonai kiképzés mellett tették le a fiatalok. Ezek, a rövid szabadságra hazatért fiatalok teljesen lerombolták a háborús győzelmekről szőtt itthoni álmokat. Az itthon maradt fiatalok nemcsak mások elbeszéléseiből, hanem elősorban családjuk gazdasági helyzetén mérhették le a háború következményeit. A két középiskola tanulóinak zöme a város foglalkozási összetételének megfelelően a hivatalnokok középrétegéből, a kisiparos és kiskereskedő, valamint a vasút- és posta alkalmazottainak gyermekeiből került ki. Az 1918—19-es tanévben a fiúgimnáziumban a kis- és középegzisztenciák gyermekei a tanulók 78 százalékát közelítették meg, A visszamaradó 22 százalékot az uralkodó osztály, illetve vele szorosan összefonódó foglalkozási ágak fiai. A háborúban érdekeltek fiai, itt a nagy- és középbirtokosok, katonatisztek, gyárosok, nagykereskedők gyermekei az előbb említett százaléknak a kétharmadát, vagyis az iskola tanulóinak 14 százalékát tette ki.” A felsőkereskedelmi tanulókról az 1918—(1919-es tanévből nem maradt fenn statisztika, illetve az anyakönyvek hiányosak. A névsoron kívül nem maradt fenn számunkra más levéltári anyag. Az összehasonlítási alap az előző évben készült »Értesítődben levő szülők foglalkozását bemutató statisztika. Az 1917—18-as tanév 112 vizsgát tett tanulójából földbirtokos, köztisztviselő és katona fiú az összes tanulók 8 százalékát adták. Érdekes megjegyezni, hogy egyetlen nagyiparos vagy nagykereskedő gyermeke nem tanúit a kereskedelmi életre felkészítő iskolatípusban.9 Igaz, hogy az állandó iskolaépülettel sem rendelkező kereskedelmit megyeszerte lenézték és megkülönböztetett előnyben részesült a főgimnázium. Természetesen ennek az akkori polgári ranglétra iis okozója volt, de nem hanyagolható el az sem, hogy az akkori főgimnázium az ország első iskolái közé tartozott. A gimnázium országos hírű, szakmai berkekben elismert tanárai, valóban többségükben tantárgyaik tudós profesz- szorai voltak. Az 1918—19-es tanév nehezen indult. A sok nélkülözés és hiány elkeseredetté tett mindenkit. A frontokról is egyre több vesztes csata híre érkezett. A megnövekedett háborúellenes hangulat most, — lassan a fennálló politikai rendszer ellen irányult. A háborús évek tönkretették a kis- és középegzisztenciákat. A fizetésből és bérből élők a háború előtti élet- színvonal töredékével kénytelenek megelégedni. A gazdasági nehézségeket fokozta még az is, hogy a legtöbb helyen a családfő katona volt, miközben itthon tönkrement üzlete, műhelye, és nyamorgott családja. Somogybán is sok helyen a háború végén hiába várták haza a családfőt. A sok »hősi halott« és hadifogoly gyermek a legnehezebb körülmények között végezte az iskolaéveket. Az általános elszegényedést és életszínvonal romlást mutatta a szülők által kért segélyek, kedvezmények, valamint az iskolai kimaradások jelentős emelkedése. A diákok túlnyomó többsége 1918-ban már kiábrándult a régi ideákból, amit elősegített az a tény. hogy a konzervatív monarchia világa szemük láttára omlott össze. 228
