A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején
dolkodású értelmiségiek, főképp a kaposvári pedagógusok.1“ Júniusban a megyében folyó propagandamunka irányítását a megyei művelődési osztály szabadoktatási és propaganda alosztálya vette át.1" Az alosztály július folyamán 9 helyen — elsősorban a járási székhelyeken — rendezett propaganda-előadásokat. Programjukban a történelmi—társadalmi fejlődés áttekintése, a Kommunista Kiáltvány ismertetése, valamint aktuális gazdasági és politikai kérdések megvilágítása szerepelt. Az előadások iránti érdeklődést népes hallgatóság bizonyította.“8 A Tanácsköztársaság a tömegek kulturális felemelésének szolgálatában nagy gondot fordított a népművelés különböző, eddig többnyire elhanyagolt területeinek felkarolására, fejlesztésére és egységes irányítására. Néhány területen bíztató próbálkozások ígérték a felemelkedést Somogybán is. A megyei művelődési programban helyet kapott az állandó kaposvári színház létrehozásának terve. A katonaság által évekig lefoglalt kőseín- ház tatarozásának megindulásával egyidőben megtörténtek az előkészületek egy állandó helyi színtársulat megszervezésére.149 »A Tanácsállam kultúrprogramjának egyik legjelentősebb és legfontosabb pontját a szocializált színtársulatok jövő működése jelenti; ... az előadásoknál a darabokat ... igazi művészi szempontokból válogatják össze, ... minden a proletárok művelődését, szórakoztatását igyekszik elérni« — írta a színház szervezéséről beszámoló cikkében a Somogyi Munkás.130 Részben vendég színtársulatok, részben a helyi munkás-műkedvelők jóvoltából azonban ebben az időszakban is több előadásra került sor. A kaposvári munkás-színjátszók a Munkásotthonon kívül pl. a cukorgyárban, a Kaposvárott állomásozó vöröskatonák előtt és a környező községekben is bemutatták egy-egy műsorukat.131 A Kaposvárott ismét fellendülő zenei és irodalmi élet legnagyobb eseménye a Ma aktivistáinak május 31-én megtartott propaganda-előadása volt. A műsort — amelynek célját a Somogyi Munkás így fogalmazta meg: »Nem szórakoztatni, — akciókra nevelni, meggondolkoztatni akarja az embert,« — másnap — »a forradalmi munkásság és ifjúmunkásság« részére megismételték.132 Somogy megye képzőművészeti kultúrájának felvirágzását ígérte a nagy kaposvári festőművész, Rippl-Rónai József személyéhez kapcsolódó megyei képzőművészeti szabadiskola és művésztelep létrehozásának terve. A július 8-án Mosdósra érkezett fiatal pesti művészekhez a későbbiek során tehetséges somogyi fiatalok is csatlakoztak volna.133 A művésztelep felállításához fűződött a helyi proletár-múzeum terve.134 Március 21. forradalmi változást hozott a könyvtárügy terén is.133 A megyei Direktórium áprilisban »vármegyei könyvtár« létesítését határozta el. A »könyvtárügyi politikai megbízott«, Neubauer Ferenc irányításával májusban megindult a szervezés, a szocializált könyvgyűjtemények összeolvasztása és a tartalmi, feldolgozó munka.153 A tervek szerint az ősz folyamán megnyíló megyei könyvtár mellett minden járási székhelyen is működtek volna közkönyvtárak.130 A Tanácsköztársaság hónapjaiban a megye több községéből érkeztek hírek könyvtárak létrehozásáról, olvasókörök szervezéséről.137 218
