A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején
kájának ügyrendjére, elvi kérdésekre vonatkozó határozatán túl operatív szerepére nincsen adatunk. Ezt a feladatot a megyei művelődési megbízottak és a hivatal beosztottjai —• júniusban már az alosztályok vezetőinek bevonásával — látták el, biztosítva az ügyintézés folyamatosságát és szakszerűségét. Járási szinten ez úgy érvényesült, hogy a járási művelődési osztályok egy-egy pedagógus tagja — bár a művelődésügy ideiglenes igazgatásáról szóló rendelet ilyet nem ismert •—- a járási osztályok vezetőjeként az osztály ügyeinek tényleges intézője volt. Munkáját esetenként az osztály főképpen pedagógus tagjai segítették. A megyei és járási művelődési osztályok működésében, tevékenységük, szervezeti felépítésük fejlődésében »bizonyos tendenciák felfedezhetők affelé, hogy a kollegiális vezetést és ügyintézést szűkebb mederbe tereljék, s kellőképpen differenciáljanak tanácsadó és határozó testüle- cek között.-«'4 Ezek a tendenciák a helyi művelődés-igazgatás fejlődésében Somogy megyében is kimutathatók. 2. A megye iskolaügye A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete a nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről a Tanácsköztársaság művelődési tárgyú intézkedéseinek sorában a legelsők közé tartozott. Bevezetőjében leszögezte: »A Magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésébe vette át.«75 Végrehajtásának módjáról a Közoktatásügyi Népbiztosság 6. és 7. K. N. sz. rendelete intézkedett.76 Az első államosításra Somogy megyében még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt sor került. Fónay Imre niklai tanító március 16-án jelentette a tanfelügyelőségnek a felekezeti iskolák öszevonását.77 Március 21-ét követően, de még az országos rendelet kiadása előtt, más községekből is érkeztek hasonló jelentések.78 Ezek az események annak a spontán forradalmi folyamatnak a részei, amely 1919 első hónapjaiban a polgári demokratikus forradalom továbbfejlesztését, alapvető követeléseinek realizálását sürgette, és márciusban tömegbázisát adta a forradalom szocialista megújhodásának. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletét a megyei Direktórium április 5-én regisztrálta, és 7-én továbította a tanfelügyel őségi megbízotthoz.'9 Az államosítás irányítása a művelődési osztályok megalakulásáig a Direktórium és a járási politikai megbízottak hatáskörébe tartozott; végrehajtói a községi munkástanácsok és az érintett iskolák tanítói voltak, a tanfelügyel őségi hivatal beomlottjainak közreműködésével. Április folyamán 9 község 10 elemi iskolájának államosításáról érkezett jelentés; május első napjaiban további 17 község 26 oktatási intézményének államosításáról van adatunk.8“ Az államosított iskolák száma természetesen már ebben az időszakban is jóval nagyobb, a statisztikai adatszolgáltatás és nyilvántartás azonban érthető okokból nem tar210
