A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején
A megyei vezetés május végiétől a tanácsi művelődés-igazgatásnak csaknem az egész megyét átfogó szervezetére támaszkodhatott. Ez a szervezet —- a múltbeli tapasztalatokat és eredményeket is felhasználva — rugalmasan alkalmazkodott a reá háruló, hallatlanul megnövekedett feladatokhoz, hatékony eszköznek bizonyult Somogy művelődésügyének forradalmi átalakítására. Ha az előzményeknek és a központi rendelkezéseknek megfelelően elsősorban az iskolával és az oktatással kapcsolatos teendők jelentették is munkája nagyobb részét; tevékenységében körvonalazódott egy általánosabb, szélesebb körű művelődési program, amely magába foglalta az iskolán kívüli művelődés, a népművelés elemeit is. Ennek a táguló programnak hivatalszervezeti megfelelője a megyei művelődési osztály május végére kialakult — és júniusban tovább differenciálódó szervezeti felépítése. E szervezeti változtatásokat tényleges igények, megoldandó feladatok követelték. A megyei művelődés-igazgatás szervezése terén elért eredmények indokolták, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság különös figyelemmel kísérte a somogyi próbálkozásokat. Erről az érdeklődésről tanúskodik Vajt- hó Jenő művelődési politikai megbízott június elején adott sajtónyilatkozata, amelyben arról számolt be, hogy a Népbiztosság jelentés készítésére szólította fel őket. >*A művelődési osztály típusa csak nálunk fejlődött ki — mondotta — és rendeletet kaptunk. . ., hogy az osztály alapos felterjesztést tegyen szervezetéről. Aztán a többi megyék is követni fogják a somogyi példát.«” Ebben az időszakban —• legalábbis művelődésügyi vonatkozásban — nagy vonalakban tisztázódott a megyei vezető szervek hatásköre. Május végétől ritkán találunk más hivatali szervek nyilvántartásában, iratanyagában művelődési kérdésekkel kapcsolatos adatokat, anyagot; a más címre küldöttek nagy része is —- a bejegyzések szerint — illetékességből a megyei művelődési osztályhoz került át.58 A változás az osztály iktatóiban is tükröződik. Az »A« ügyosztály iktatójában továbbra is az iskolák, óvodák ügyeinek rendezésével, és a tanítók személyi problémáival kapcsolatos bejegyzések dominálnak. A »B« ügyosztály anyagában a központi rendeletek nyilvántartása és továbbítása, a művelődós-igazgatás szervezeti kérdései, a tanfolyamok rendezésével kapcsolatos intézkedések, a polgári- és középiskolák, valamint a felnőtt szabadoktatás problémái jelentik az anyag zömét.59 A hivatali nyilvántartások azonban csupán egyik területét dokumentálják a megyei művelődési osztály tagjai, a művelődési megbízottak és a hivatali beosztottak tevékenységének, akik személyesen is jelentős részt vállaltak a legfontosabb feladatok végrehajtásából.“ Az 1918/1919-es tanév zavartalan befejezésére hozott rendeletek után már július elején megtörténtek az első lépések a nyolcosztályos népiskola bevezetésének előkészítésére, a napközi otthonok számának növelésére és a tanítók fizetésrendezésének végrehajtására.81 A művelődési osztály június—júliusi intézkedései közül — sokrétű tevékenységének illusztrálására — megemlíthetjük a felnőtt analfabéták oktatására, a járási székhelyeken szervezett propaganda-tanfolyamok felállítására, a balatoni fürdők gyermeküdültetés céljára történő lefoglalására, a július— 207
