A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben
zépüzemek leválasztása némiképpen módosítaná eredményeinket, de — úgy véljük — alapvetően nem változtatná meg. Szarvasmarha Sertés Juh Fajta 1911-es állomány 1919-es állomány F ajta 1911-es állomány 1914.'*es 1 állomány F ajta 1911-es állomány 1919-es állomány %ában %-ában %ában Magyar 8.5 0,7 Mangalica 87,8 99.8 Racka, cigája 15,3 0,5 Bonyhádi — 16,6 Hússertés 12,2 Merino precoce 62,7 5,6 Vörös-tarka 90.8 20,5 (Mang. yorks) 0.2 Húsmerino 22.0 54,0 3zimentáli — 25.6 Ismeretlen — Fésűsmerino — 4.4 figyéb nyugati 0.2 5.5 Merino 21,9 Ismeretlen és keverék — 29,0 Rambuillet 4.6 Elektorál Bivaly 0.5 1.8 negretti 8,7 összesen: 100,0 99,7 100.0 100.0 100.0 99.7 Első pillantásra is látható, hogy 1911—1919 között az állatállomány fajta-összetétele a belterjesség irányába tolódott el. A szarvasmarha-állomány megoszlásában lényegesen csökkent a magyar szürke, illetve az erdélyi kuli részaránya. Ez nyilván főként a nagybirtokok állománycsökkenésével függött össze, hiszen az extenzív fajták ekkor már elsősorban a 100 k. hold feletti gazdaságok állatai voltak.37 Az 1919-ben kimutatott 0,7 %-os arány azonban nem jelenti a ri- deg-szarvasmarha-állomány tényleges részesedését. A felhasználható kimutatások ugyanis. — mint látjuk — meglehetősen nagyszámú keverékállományt tüntetnek fel. Ez a nagy arány azzal függött össze, hogy az ökörállomány összetételének pontos meghatározására, nem mindig nyílott lehetőség. Így nyilvánvalóan a ridegállomány részesedési aránya valamivel nagyobb volt, de — mint alább látni fogjuk — a tenyészirány éppen ennek gyors felszámolását mutatja. A sertésállományban — mint látjuk — a mangalica fajta jelentősége nőtt 1911-hez viszonyítva. Megváltozott ugyanakkor az egyébként csökkenő jelentőségű juhtenyésztés is. Mint látjuk, nemcsak a rideg racka tűnt le, hanem az »igen nemes« gyapjút adó elektorál negretti fajta hajdani nagy jelentősége is lényegesen lecsökkent, és helyét a kevésbé finom gyapjút adó kettős hasznosítású húsmerinó foglalta el. Az alábbiakban az állatállományt részleteire bontva tárgyaljuk. 180
