A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kávássy Sándor: A földmunkások és kisgazdák országos szövetségének tevékenysége Somogybán 1918-1919-ben

Bár a források szerint Latinca csupán a március 3-i kaposvári nagy foglalásnál volt jelen, tényként szögezhetjük le, hogy a mozgalom megindításából részt vállalt, azt támogatta. Világosan tanúskodnak erről a miniszteri megbízottként jelenlevő Jászberényi Andrásnak az eseményekkel egyidejűleg írott jelentései. Különösen is fontos ebből a szempontból 1919. március 6-án kelt jelentéseinek egyike, amelyben olvashatjuk, hogy a birtokreformnak termelőszövetkezetek létesítése útján megvalósuló módját »Somogy és Tolna vármegyék földmunkásszövetsége a legnagyobb eréllyel propagál«-] a.:w Ugyanezek a jelentések azonban nem hagynak fenn kétséget aziránt sem, hogy Latinca a termelőszövetkezeteket csak mint ideiglenes létesítményeket kívánta támogatni. Az idézett jelentés is megírja, hogy az általa irányított agitáció, mint »ideiglenes megoldás«-i módot népszerűsítette azt a parasztság körében.3''1

Gyura Jánosról, aki Latinca Somogyba kerülésétől mintegy alvezéri szerepet játszott, tudjuk, hogy március 11-én délután a Turul-szálló különtermében felszólalt azon az értekezleten, amelyen Hamburger és somogyi szociáldemokrata vezérkar megállapodásra kényszerítette a Kaposvárra érkező Nagyatádi Szabót."

Míg a vezetők szerepére, ha gyéren is, de kerül adat, nehezebb feladat a csoportok szerepét megvilágítani. A források ui. »cselédek«-ről, »kisgazdák««ról, »törpebirtokosokéról, »igényjogosult«-akról szólnak. Eleddig mindössze csak egy olyan forrást ismerünk, mely a csoportok szerepére utal. Ez, Fodor Lajosnak, a balatonszemesi csoport szervezőjének a Kaposvári Munkástanácshoz március 1-én írott levele, mely így szól:

»Alulírott azon kéréssel fordulok a Tek. Munkástanácshoz, hogy a Balatonszemesen lévő gróf Hunyadi József-féle uradalom, jelenleg Magyar-Német Gazdasági R. T. bérbirtok felosztása, de szociális elvünk szerint inkább termelőszövetkezetté alakítása tárgyában hassanak oda, hogy dr. Hamburger Jenő elvtárs miniszteri biztos soronkívül szálljon ki, mert igen feszült a hangulat már itt a földmunkások szervezetében, és a munkálatok megkezdése és a zavartalan átmenet érdekében is kötelességemnek tartom ezen jelentésem és kérésem.«"

Az idézett sorok a csoportok kezdeményező szerepére látszanak utalni, bár elgondolkodtató, hogy a levélíró nem Latincához, hanem a Kaposvári Munkástanácshoz fordult. Mindenesetre ez az egy levél önmagában nem elégséges alap arra, hogy messzemenő következtéseket vonjunk le, a csoportok szerepének feltárása további kutatást igényel. Azonban bármit eredményezzenek is a további kutatások, annyi már ma is világosan áll előttünk, hogy mint a »vármegye területén az igénylők tekintélyes része«, a csoportokba szervezett földmunkásság is csak mint »ideiglenes megoldást« tette magáévá, hogy a »végleges rendezésig az egyes birtokok szövetkezeti alapon kezeltessenek«.“

Egy 1919. május 16-ról fennmaradt híradás szerint, a Tanácsköztársaság kikiáltása után a szövetség Somogy megyei szervezete három irányban fejtett ki tevékenységet. Tovább dolgozott »saját szervezetének kiépítésén«, »közreműkö«-dött »új termelőszövetkezetek létesítésénél«, és nagy eréllyel munkálkodott a »termelés biztosítá«-sán.'13

142