A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kávássy Sándor: A földmunkások és kisgazdák országos szövetségének tevékenysége Somogybán 1918-1919-ben

A szerződés szerinti járandóságnál magasabb fizetést már eddig élvezett alkalmazott járandóságait ezen szerződés nem érinti. Vita esetén mindkét fél aláveti magát a 430/1919. ME. sz. rendelet alapján megalakult békéltető bizottság döntésének.«32

Az itt közölt szerződést az egykorú sajtó is nagyra értékelte, és ha egybevetjük azt a Lózsics-féle javaslattal, azt állapíthajtuk meg, hogy kis eltéréssel annak csaknem minden pontját tartalmazza, sőt annál igen sok vonatkozásban lényegesen többet. Míg a Lózsics-féle javaslat csupán a járandóságokat és a munkaidő szabályozását tartalmazta, a La- tinca által kiharcolt kollektív szerződés egy sor, abban nem szereplő dolgot is kedvezően szabályozott. így pl. leszögezte a szervezkedési szabadság jogát, a bizakniférfi-rendszer elismerését, május 1. megünneplésének jogát stb. Ha Latinca Sándor történeti érdemeit tekintjük, úgy a fenti szerződést elévülhetetlen érdemei sorában tarthatjuk számon. A szerződésben megállapított járandóság azonban az adott viszonyok között magasnak bizonyult. Móricz Zsigmond somogyi útja alkalmával ennek már egyre. többen adtak hangot.32/3

Minthogy időközben a birtokreformról alkotott néptörvény is napvilágot látott, 1919. február közepétől a földmünkáscsoportok érdeklődése Somogybán is a földkérdés felé fordult. Tekintve, hogy a somogyi szociáldemokraták agrárprogramjának fejlődése, továbbá azok az események, amelyek a birtokreform ügyében Somogybán történtek, ma már ismertek,33 anélkül, hogy ezekről szólnunk kellene, térhetünk rá arra a kérdésre, hogy milyen szerepet vittek az itteni földmunkásszervezetek a földkérdés megoldására irányuló mozgalmakban.

A kérdésre a rendelkezésre álló forrásanyag birtokában korántsem egyszerű a válasz.

Tényként szögezhetjük le, hogy az 1918 őszén lejátszódó parasztmozgalmak Somogybán a földosztás demokratikus követelését érlelték meg. A parasztok »azonnal« és »ingyen« követelték a földet.34 A földosztás követelésével találkozunk a parasztok 1919 elejéről származó kérvényeiben is, de e kérvények nagyobbik része imár arról tanúskodik, hogy a parasztság többsége megbékélt azzal a gondolattal, hogy a földet meg kell fizetnie, és csak elvétve találni olyan Somogybán kelt kérvényt, amelyben a kérelmezők ingyen kérik a földet. Végeredményben tehát az látszik levonhatónak, hogy a somogyi parasztság a földosztás elvi álláspontján állott, és döntő többségében nem vonakodott attól, hogy megváltsa a neki juttatandó földet.

Miután az ismertetett álláspont a források tükrében annyira egyöntetű és egységes, a legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy a földmunkásszervezetekbe megszervezett parasztság is így gondolkodott.

Ugyanígy tény, hogy a somogyi szociáldemokrata tábor is a földosztás elvi álláspontját vallotta, s a központi intencióknak megfelelően a földosztás jelszavával folytatta az agitációt a megyében minden szociáldemokrata szervezet. Láttuk, hogy a. földosztás álláspontján állott maga Latinca is.

Tény viszont az is, miként arra fentebb már Gyura János 1919. december 26-i országos értekezletén elhangzott felszólalása kapcsán rá140