A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben

az üzemek részére. Természetesen: bruttó jövedelemből nettóértéket csak a termelési költséget i(munkabér, rezsi stb.) ismeretében tudnánk számítani, s belőle hasznos következtetéseket levonni. Erre — mint mondottuk — a Tanácsköztársaság újtípusú iparigazgatásával összefüggő irat- források hiányában aligha vádlalkozhatik a kutató. A közölt számok azonban napnál világosabban bizonyítják azt a tényt, hogy a felsorolt kaposvári szocializált üzemek gazdálkodása — e nyersmérlegek alapján — nem volt ráfizetéses. Mindezzel egybehangzó vélemény hangzott el a Kerületi Népgazdasági Tanács július 9-i ülésén is, amelyen több olyan üzemről esett szó, ha sommásan is, mint amelyekben a termelés folyamatos, a munkafegyelem jó, a gazdasági tevékenység és termelékenység kedvezőnek volt mondható.

Mindent együvéfogva: a súlyos gondok, s a múltból ittmaradt visszahúzó erők zavaró jelenléte közepette sem lehetett volna az újonnan szocializált ipari üzemeknek előremutató új erővonalait megtörni s bennük a dolgozó munkásoknak új-történelmet formáló erejét ketté Toppantani, ha a belső nehézségeket nem tetézte volna a jóval súlyosabb külső, az antant blokádja, a haladás ellenes imperialista erők összefogása, amely a fiatalon is jóreményű Tanácsköztársaságot, a belső és a külső retrográd erők céltudatos összefogásával, 133 nap hősi erőfeszítése után, amelyben akarat és elszántság ritkán csapott magasabbra, korán elbuktatták, s így az új rend új útjai nem válhattak tartósakká —■ csak négyszázad múltán — népünk és történelmünk számára.

113