Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
alakult ki Kovács Sándor őrnagy azon törekvése okán, hogy meg akarta magát választatni a katonatanács tagjának, esetleg vezetőjének. A másnap reggeli állománygyűlésen Kovács őrnagyot egyértelműen elutasították, miután több tiszt is kifejtette, hogy 28-áig a tüntető nép ellen volt, majd hirtelen lett a forradalom híve. A katonatanács tagjainak a következő tiszteket és sorállományú katonákat választották meg: Pál János főhadnagy elnök, Bertus Imre tizedes, Cserti Tibor hadnagy, Ékes Lajos őrvezető, Farkas István százados(?) Fodor Ferenc hadnagy, Juhász Márton hadnagy, Kesztyűs István hadnagy, Kléninger József főhadnagy, Kovács József őrvezető, Somogyi Lajos hadnagy, Varga Károly és Vida Tamás honvédek. A katonatanács Kléninger József főhadnagyot bízta meg az ezredparancsnoki feladatok ellátásával21 Október 31-e a helyi forradalmi erők győzelmének kiteljesedése jegyében telt el. Az átalakított megyei forradalmi tanácsban Kiss Tibor századoson kívül Adorján Gyula, Aszódi Pál és valószínűleg Sankó István, a taszári vadászrepülő alakulat alezredese képviselte a honvédséget. A megyei forradalmi tanács kötelezte a hadosztálytörzs katonatanácsát azon tisztek őrizetbe vételére, akik felelősek voltak a tüntetőkkel szemben elkövetett atrocitásokért. Adorján Gyula százados először a katonatanács tagjaival tárgyalta meg a kérdést, majd az egész állomány részvételével tartott gyűlésen ismertette döntésüket, miszerint házi őrizetbe vették Marties Pált, a politikai parancsnokhelyettes Molnár Lajos őrnagyot, Száraz Pál őrnagyot, a hadosztály törzsfőnökét és az ott tartózkodó Kovács Sándor őrnagyot. A katonatanács Sajti Albert alezredest bízta meg a hadosztály-parancsnoki teendők ellátásával.22 A 26. Lövészezred Forradalmi Katonai Tanácsa nyilatkozatot fogadott el alakuló ülésén, melyben kinyilvánította egyetértését a megyei forradalmi tanács programjával, viszont hangsúlyosan kifejezték azt is, hogy nem ismerik el a felsőbb parancsnokságon megalakult katonatanácsot addig, amíg a hadosztály minden alakulatának küldöttei újjá nem választják a testületet.23 November 1-jén olyan eseménysor játszódott le a katonai alakulatoknál, amelyet úgy is értelmezhetünk, mint amely lezárta a hatalmi-politikai fordulat időszakát.24 Poldesz Albert, a megyei közigazgatás új vezetője és több forradalmi 21 A katonatanácsok megválasztásáról lásd a fentebb hivatkozott jelentéseket! Ezen kívül: HL F-FU. 2/27. ő. e. 42. Híradó-zászlóalj jelentése az október 23-ától eltelt időszak történetéről 22 Lásd kiadványunk 1. kötetének 67. sz. dokumentumát és Adorján Gyula már hivatkozott visszaemlékezését a jelen kötetben! 23 Lásd kiadványunk első kötetének 98. sz. dokumentumát! 24 A nap eseményeiről meglehetősen bőséges adattal szolgálnak a Kunszabó Ferenc és Gábriel János ellen indított, a 14. és 15. sz. jegyzetben hivatkozott büntetőperek iratai, a már említett visszaemlékezések. Kunszabó Ferenc a Hunnia c. folyóirat 1998. évi számaiban tette közzé emlékiratát. Szerkesztett változatát lásd: Olvasókönyv... 23-79. o. 537
