Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
kája. A katolikus anyai ági felmenők mindig is földműveléssel foglalkoztak és már több évszázada Külső-Somogy déli részén éltek. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte el, középiskolai tanulmányait a nagy múltú Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdte meg. Ez idő tájt az intézmény tanulóifjúságának egy részét egyfajta „ellenzéki” szellem hatotta át.21 A politikai berendezkedés akkori formájának és a hatalomgyakorlás akkori módszereinek kritikája esetenként tevőleges magatartásban is megnyilvánult. A fiatalságnak az igazságtalan rendszer ellen lázadó naiv bátorsága vagy a személyes tapasztalatok, élmények hatására kialakuló meggyőződés motiválta erősebben e tetteket? Valószínűleg mindkettőnek szerepe volt bennük. Az államrend védelmére hivatott hatóságok természetesen felléptek az izgatok ellen, a büntetésük nem maradt el.22 A gimnázium nevelőtestületének 1955. március 21-én tartott fegyelmi értekezletéről készült jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk: ,,[A tanári testület] Varjú Lászlóval szemben a Rendtartás 55. §-ának g. pontját kéri alkalmazni, a tanulót a tanulók sorából az 1954—55-ös tanévre kizárni.”23 A Somogy Megyei Tanács V. B. Oktatási Osztálya iskolaváltásra módosította a fenti szankciót.24 „1955-ben, a felszabadulás tizedik évfordulójának előestéjén egy ellenpropagandát csináltunk Igáiban, amihez hozzájárult a gimnáziumból történt kizárásom miatt érzett elkeseredés is. - kezdte el mesélni a történteket az egykori diák. Ez abból állt, hogy külföldről léggömbbel bejuttatott antikommunista tartalmú nyomtatványokkal, falragaszokkal „dekoráltuk ki” az egész falut, az iskola épületére és számos más helyre ragasztottuk ki ezeket. Emellett barátommal, Ágoston Ferivel mi is szerkesztettünk kézzel írott röplapokat, amelyek körülbelül ötször öt centiméter nagyságú papírdarabkák voltak, melyeken ez volt olvasható: „Le a kommunizmussal!” Ezeket mi április 3-án éjjel szétszórtuk az egész faluban.”25 A május 12-én megtartott zárt tárgyalásukon a Kaposvári Megyei Bíróság tanácsa két és félév szabadságvesztésre ítélte a két vádlottat népi demokratikus államrend elleni izgatás büntette miatt. Varjú ötvenhat tavaszán szabadult a börtönből kegyelmi kérvénnyel. A hétköznapokba való visszailleszkedésről, a tanulmányok újrakezdéséről és az életében bekövetkező újabb fordulatról az alábbiakat mondta el: „Édesapám látta, hogy kallódom... Felment az Oktatásügyi Minisztériumba és elintézte, hogy visszavegyenek a középiskolába. Választhattam Ka21 Varjú L., 2002. 1. p. Az ellenzéki szellem részbeni igazolására lásd a következő jegyzetet. 22 MNL SML XXV. 21. b. á. B. 1260/1954. Ennek az ügynek az egyik elítéltje Schmidt László volt, aki 1953-ban érettségizett a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban. 23 MNL SML XXV 21. b. á. B. 0019/1955. Ágoston Ferenc és Varjú László büntetőperének iratai. 24 MNL SML XXIII. 13. f. Somogy Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztály iratai 1950-1958. 847- 13-1/1955. 25 Fentieken kívül szénrúddal az általános iskola és több más közintézmény falára a következőket írták fel: „Le a vörös terrorral!” „Vesszen Rákosi!” L. a 24. sz. jegyzetet! 524
