Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
szolgálatot. Ezeknél az egységeknél - mint fentebb már említettük - október 30-án és 31-én alakították meg a forradalmi tanácsokat. Meghatározók lettek a magasabb egységnek számító Füredi úti 7203. sz. alakulatnál történtek. A tisztek és a katonák egy része korán, de csak óvatosan, fejezte ki elégedetlenségét elöljáróikkal szemben. A rendőrségnél 31-én alakultak meg a forradalmi bizottságok. Az állomány tiltakozott a volt ÁVH-sok rendőrségi ruhába való „átöltöztetése” ellen, sőt az államvédelmisek magatartásának felülvizsgálását szorgalmazták. Az állománygyűlésen politikamentes és pártsemleges rendőrséget követeltek. A forradalmi hevületben az SMFNT felügyeletébe vonta a rendőrséget is. Nagy Józsefet összekötőnek delegálták ehhez a fegyveres testülethez. Feladatul kapta többek között az őrizetbe vételek ellenőrzését. Részben az igazságérzet, részben a népharag elleni védelem érdekében számos, a rákosista rendszert kiszolgáló személyt az SMFNT karhatalmi alakulatai által az ügyészség börtönébe kísértetett be. Az október 31-én kiadott utasítás nyomán főleg volt pártfunkcionáriusokra és ÁVH-s tisztekre várt ez a sors. Az utasításban a forradalom, illetve a szabadságharc veszélyeztetése miatti intézkedésként interpretálták az érintettek személyi szabadságuktól való megfosztását, de számos más dokumentumból az derült ki, hogy csak így látták biztosítottnak testi épségük megóvását. Már ekkor gyakran védőőrizetbe vételnek minősítették az ilyen eljárást. A megyeszékhely bírósági börtönében 66 személyt tartottak így fogva, de a járási székhelyeken is történtek hasonló őrizetbe vételek. A többpártrendszer Nagy Imre általi bejelentése Somogybán is szervezkedésre késztette az 1945 után rövid ideig működött pártok egykori helyi vezetőit. Az FKgP-vel kapcsolatban nem áll rendelkezésre korabeli forrás vagy adat arról, hogy tartottak-e Kaposvárott valamilyen formális gyűlést. A későbbi tanúvallomások, jegyzőkönyvek szerint szervezkedni kezdtek, de ez nem jutott intézményes szintre. A Szociáldemokrata Párt somogyi szervezetét 1956. október 31- én alakították újra Kaposvárott, egykori székházukban. A mintegy 220-240 fős gyűlésen többek között Boór István, Kaposvár 1945 utáni szocdem polgármestere is részt vett. Eddigre az újjászervezendő pártba 201 egykori tag jelentkezett, olyanok, akik a diktatúra idején nem kompromittálták magukat. Kinyilvánították: részt kívánnak venni az ország demokratizálásában és újjáépítésében, közte a szociáldemokrácia zászlaja alatt kifejlődött munkásmozgaloméban. Somogy megyében a forradalmi napokban egyéb politikai erő nem „jelentkezett be”. A többpártrendszer újbóli engedélyezését a járási nemzeti/forradalmi bizottságok felhívásaikban is üdvözölték. A csurgói járási bizottság segítségét is felajánlotta az 1945 utáni koalíciós pártok újjászervezéséhez. A járási forradalmi 493
