Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - IV. Fejezet. Emlékezések a forradalomra és a megtorlásra

oldalára”. Erre én azt válaszoltam, hogy mi azért csak próbáljuk középen megülni a lovat. Másnap Borszéki Lajos főhadnaggyal, a járási katonai nyilvántartó volt tiszt­jével - aki akkor velünk tartott - Nagykanizsára mentünk a határőrségi laktanyá­ba. Az volt a megbízatásunk, hogy ott fegyvereket vételezzünk a nemzetőrség számára a berzencei, vagyis a déli határ biztosítása érdekében. Hazaérkezésünk után a továbbiakat Borszéki Lajos főhadnagy és Pákozdy Gyula, a nemzetőrség parancsnoka intézték. Itthon pedig folyt a munka. Az élet nem állt meg. A dolgozók bérének kifi­zetése vagy zárolása sok gondot, bonyodalmat okozott. A nyugdíjak kifizetését biztosítottuk. Amíg Budapesten az ifjúság, a munkásság és az értelmiség a vérét és az életét adja a forradalmunk győzelméért, addig a parasztságunk - az élelmi­szer-adakozáson túl - az egyéni és anyagi érdekeit helyezi sajnos előtérbe a nem­zeti egység megteremtése helyett. Ami ugyan jogos, de nem aktuális. A Csurgói Járási Nemzeti Bizottság intézkedései alapján, mint az oktatási osztály vezetője egy körlevelet intéztem a járáshoz tartozó minden község nemzeti bizottságának, 1956. november 3-án.7 A rádió híreit állandóan figyeltük. Örömmel hallottuk, hogy Budapestről az orosz csapatok kivonultak. Győzött a forradalom! Az a nemzeti egység, az a felszabadult érzés, amely ekkor megteremtődött - leírhatatlan volt! Ez az érzés számomra is felemelő volt. Az elképzelés szerint, ha a rend helyre áll, akkor hét­főn mindenki felveszi a munkát. Sajnos, hogy erre már nem kerülhetett sor! Az oroszok és a helyi szövetségeseik elleni harcra (a budapesti példa alapján) Csurgón is megalakult a katonai bizottság. Feladata a felkészítés volt - riadólánc, kiképzés, benzines palackok készítése stb. A „Molotov-koktél” készítéséhez a pa­lackokat én szereztem be Berkes Sándor FMSZ ügyvezetőtől, majd a fiúkkal át­vittük a kémiai szertárba. Ennyi közöm volt hozzá. Az érdem Hertelendi Ferenc és Nagy Árpád kollégáké volt. Aforradalom leverése November 4-én a rádióban elhangzott Nagy Imre drámai bejelentése: „A szovjet csapatok tankokkal megtámadták Budapestet, ...! Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van.” - fejeződött be a nyilatkozat. A hír megdöb­bentő volt számunkra. Szinte hihetetlen! A kivonulás után orvul újra rátámadni egy szebb jövőről álmodó nemzetre? Ez váratlanul ért bennünket. Mit tehetünk 7 A körlevél olvasható kiadványunk 1. kötetének 128. sz. dokumentumaként. 447

Next

/
Oldalképek
Tartalom