Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - IV. Fejezet. Emlékezések a forradalomra és a megtorlásra

ség3 állig való felfegyverzését jól láttuk. A nemzeti egység megteremtését tűztük ki célul. A járás községeiben egymás után alakultak meg a nemzeti bizottságok. Ezeknek igyekeztünk segítséget nyújtani. A kapcsolatteremtés hírvivő futárok révén valósult meg. Gyalogosan, kerékpárral és motorkerékpárral.

A gimnázium főbejárata előtt a diákok nyilvános gyűlést tartottak. Kritikák hangzottak el, követelték az igazgató leváltását, más szellemet az iskolában stb. A felforrósodott hangulatot a kollégáimmal együtt igyekeztünk csillapítani. A pártbizottság is látta ezt, ezért tanítási szünetet rendelt el. Az internátusból minden diák hazautazott.

Varjú László haza, Kovács Andor pedig Rudics első titkárral együtt a pártbizottság autóján Kaposvárra utazott. A Meller-kastélyt, a pártbizottság fellegvárát ez alatt az illetékesek valóságos erőddé alakították át. A jogosan elégedetlenkedő tömeg leverte az épületekről a vörös csillagot és ledöntötte a bolgár emlékművet. Én ebben nem vettem részt. Kincses Ferenc, a gimnázium igazgatója öngyilkosságot kísérelt meg. Felvágta az ereit. Mi a segítségére siettünk, autóba tettük, hogy kórházba szállíthassák. Olyan lincshangulat volt, ami hihetetlen. A segítségnyújtás miatt a tömeg ránk támadt. Az inzultálás elmaradt, mert valaki azt kiáltotta: „Ne bántsátok őket! Azok a mi választott vezetőink.” Ezen elgondolkodva utána hazamentem a családomhoz. Ami aznap este és az éjszaka folyamán történt, arról csak másnap értesültem.4

28- án éjjel Rudics kérésére megérkezett Dorkó zöld ávós határőr százados a katonáival Nagykanizsáról. Sapkájukon még ott volt a vörös csillag. Másnap délelőtt már kürtölte a hangszóró, hogy megérkezett a rendfenntartó alakulat. Tilos a gyülekezés, a tüntetés és a kijárás. A rendet fegyverek használatával is biztosítani fogják. A főhadiszállásuk a pártbizottság épülete, a Meller-kastély volt. Az elvtársak félelme megszűnt, ők lettek ismét a helyzet urai. Tanácstalanok voltunk, vajon mit tegyünk most?

29- én nagygyűlést tartottunk a főtéren, az első világháborús emlékműnél. Minden irányból szervezetten, dalolva jöttek ide az emberek. A gyűlés megtartására engedélyt kaptunk. A hatalom képviselői is mind ott voltak Rudics első titkárral az élen, erős biztosítással. Dorkó százados ott állt mellettem. Katonái3 A szerző a munkásőrségről írt, ám a valóságnak annyiban megfelel a szóhasználata, hogy elrendelték az üzemek fokozott fegyveres védelmét, majd kísérletet tettek arra is - sikertelenül -, hogy az üzemi munkásság körében szervezzenek gyári őrségeket.

4 Október 27-én, a kora esti órákban izgatott légkörű tüntetés alakult ki, és többnyire fiatal férfiak egy csoportja megrongálta, majd ledöntötte a szovjet-bolgár hősi emlékmű oszlopát, ezután megkíséreltek betörni a járási tanács székházába s tervezték a pártiroda megtámadását is. A Kaposvárról hazatérő Kovács Andornak sikerült lecsendesíteni a fenyegetően fellépő fiatalokat. Lásd erről bővebben Kovács Andornak a somogyi és a csurgói járási eseményekről szóló kötetét! (Könyvének publikációs adatait az irodalomjegyzék tartalmazza.)

444