Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - I. Fejezet. A forradalom somogyi előzményei
A volt déli határövezet létesítése kapcsán lakóhelyüket elhagyni kényszerült egyének (kitelepítettek) az MT. 29/1956. sz. rendelete alapján általában beadták kérelmeiket a volt lakóhelyük szerinti járási tanács végrehajtó bizottságához. A MT. rendelet megjelenése óta 27 család tért vissza régi lakóhelyére. Azonban sok család már a rendelet előtt, a határövezet megszüntetésekor visz- szatelepült. Jelenleg nem számottevő azoknak a családoknak a száma, akik vissza akarnak települni és nem tudnak. Ennek legtöbb esetben a lakáshiány az oka. A rendeletben említett 5000 Ft szociális segély kiutalását 71 család kérte. Kölcsön iránti kérelmet 23 család adott be. Házingatlanának visszajuttatását 83 család kérte, földingatlan visszaadását pedig 34-en. Ezenkívül Kaposvár városhoz és a Fonyódi járáshoz is érkezett néhány segély iránti kérelem, amikor olyan volt kitelepítettről van szó, akinek nem volt ingatlana és nem akar régi lakhelyére visszatelepülni. Ilyen esetben ugyanis a segély megállapítására és kiutalására a lakhely szerinti járási (városi) tanács v. b. az illetékes. Néhány esetben a volt kitelepített személyek ingóság visszaadására is adtak be kérelmet, amit a rendelet nem tesz lehetővé (kb. 20-25 esetben). A járásokhoz beérkezett kérelmek tárgyában még egyetlen esetben sem történt döntés. Ugyanis a végrehajtással megbízott Város és Községgazdálkodási Minisztérium részéről nem történt részletes utasítás kiadása. A megyei tanács vb-hez érkezett 2000000 Ft tehát még felhasználatlan. Konkrét utasítás nélkül pedig a járási tanácsok vezetői nem hajlandók a kérelmekkel foglalkozni. A járási tanácsoknál e tekintetben teljes a bizonytalanság. A Barcsi járásnál például a v. b. vezetői olyan álláspontot alakítottak ki, hogy házát csak annak adják vissza, aki földjeit is visszakéri. Aki földet nem kér, annak a ház sem jár vissza. Földet pedig csak úgy adnak, ha volt összes földjét, illetve annak megfelelő nagyságú földet kér. Tehát mindent vagy semmit. Véleményem szerint ez az álláspont helytelen, mert elsősorban is, ha például a most visszatelepült személyre, kinek nincs sem bútorzata, sem jószága, sem gazdasági felszerelése, rákényszerítenének 15-20 kát. hold leromlott földet, azon újból csak a gazdasági ellehetetlenülés lenne a sorsa. Másodsorban pedig a rendelet a segély folyósítását lehetővé teszi olyan személy részére is, aki nem óhajt korábbi lakóhelyére visszaköltözni, ilyen esetben azt jelenlegi lakhelyén kapja meg. Harmadsorban pedig a házingatlan tulajdonjogi visszaadása nem jelent lakásügyi jogviszonyváltozást. így lehet például, hogy az illető házingatlanát visszakapja, abba nem költözhetik be, viszont eladja azt. A fenti álláspont kialakításában két tényező játszik közre: 1. Sok elvtárs nem úgy tekinti a jelenlegi intézkedést, mint a korábbi helytelen politika maradványainak felszámolását, mint az elkövetett törvénysértések 42
