Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - IV. Fejezet. Emlékezések a forradalomra és a megtorlásra

deztem fel. A Zalka Máté utcai laktanya átállítása így minden zökkenő nélkül gyorsan lebonyolódott. A laktanyaparancsnok megígérte, hogy segítséget nyújt a megyei nemzetőrség felfegyverzéséhez, amelynek létrehozását - Galambos Lajos parancsnoksága alatt - a megyei forradalmi tanács a megelőző napokban határozta el.

Kaptunk a Zalkában egy kiöregedett tankot is, kísérő személyzettel együtt, így már „felfegyverkezve” elindultunk a másik honvédlaktanyában székelő hadosztály-parancsnokság felé. Az állomás előtt összetalálkoztunk Kunszabóval, aki csak ezután kapcsolódott bele a katonaság átállításába. A honvédlaktanyába minden ellenállás nélkül bejutottunk. Marties ezredesnek elmondtuk a hadosztállyal kapcsolatos aggályainkat és kértük, gyülekeztesse a laktanya állományát, mert meg akarunk győződni a riasztó hírek megalapozottságáról. Kezdeti tartózkodás után a legénység és a tisztek nagy része bátran szemébe mondta Mar- ticsnak, hogy igenis fennáll a veszélye a forradalom elleni bevetésnek. Erre felkértük Marticsot és a vezető tiszteket, hogy egyezzenek bele, hogy védőőrizetbe vegyük őket. Tehát nem letartóztatásról volt szó.

Hosszú vonakodás után meghajoltak érveink előtt és beleegyeztek védőőrizetbe vételükbe. Erre én a megyei tanács gépkocsijával akartam őket a megyei börtönbe beszállítani. Az időközben összegyülemlett nagyszámú néző azonban felháborodottan megakadályozott ebben a szándékomban. így került sor arra, hogy a hadosztály vezető tisztjei tank kíséretében, gyalog tegyék meg az utat a börtönbe. Kivégzési szándékról és hasonló veszélyekről szó sem volt. Hozzátartozóik tetszés szerint látogathatták meg őket, és Nagy József rendőrségi összekötő vezetésével különös gonddal vigyáztunk biztonságukra.

2.1. A megyeiforradalmi tanács e's a kormány kapcsolata a forradalom alatt

A megyei forradalmi tanács, a budapesti kormány, valamint az egyes minisztériumok között a forradalom egész ideje alatt abszolút semmi kapcsolat nem volt. Sem írásos intézkedést, sem telefonon közölt információt nem kaptunk. Az említett szervektől egyetlen látogató sem érkezett hozzánk. Telefonhívásainkra vagy senki sem jelentkezett, még К-vonalon sem, vagy ha elértünk is valakit, érdemleges választ nem kaptunk.

Ebből következik, hogy Somogy megye (valószínűleg a többiek is) a budapesti forradalmi események fényében és árnyékában, elszigetelten és autonóm módon valósította meg a forradalmi változásokat. Legtöbbször időben a Budapesten elért eredmények után, néha pedig a helyi adottságoknak megfelelően, azt megelőzve. Mégis csodálatos a célkitűzések messzemenő azonossága.

414