Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

I. kötet - III. Fejezet. A forradalom leverése, meghamisítása és megtorlása

Az idősebb elvtársak emlékeznek arra, hogy 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaságot idegenlégiós csapatokkal verték le. Akkor nekünk nem erkölcsi kötelességünk volt-e az ország területén lévő szovjet csapatok segítségét kérni a munkáshatalom megmentésére? Ezért választhattuk ezt az utat. Ügy gondol­juk, a nép helyesli a mi választásunkat és egyetért ezzel a választással. Éppen ezért kell fellépni nagyon határozottan és bátran azzal a nacionalista, soviniszta uszítással, amely némely területen még mutatkozik megyeszerte és országos vi­szonylatban is. Mi csak elismeréssel és hálával tartozunk a Szovjetunióinak] és a szovjet népnek, mert már kétszer szabadított fel bennünket, tette lehetővé, hogy megteremtsük a munkás-paraszt hatalmat. Ilyen barátunk még nem volt. Ha tör­tént némi hiba a Szovjetunió és Magyarország viszonylatában, nem a Szovjetunió használt ki bennünket, hanem mindig mi kértünk. Most is mi kértünk, és mint mindig, most is kaptunk. Amivel vádoltak bennünket, az uránérc és egyéb, meg lehet nézni. Még csak most kezdik, kóstolóba vittek ki. A függetlenség kérdése hogyan néz ki. Egyesek hazafias érzését kihasznál­ták. El volt nyomva a mi népünk hol a török, hol a német által. Önálló nemzeti életet nem éltünk. Ezért a mi népünkben a nemzeti érzés mélyebben tör fel, mint a többi nemzetnél, amelyek önállóan éltek. Semlegesként nem lehetett volna élni a mi népünknek. Vegyük figyelembe az ország fekvését. A népi demokratikus országok közé vagyunk ékelve. Gyenge kormány volt. Ha az imperialista hatalom hadseregét hozzák be és azokkal akarják visszaállítani a munkás-paraszt hatal­mat. [sic!] Még nem volt olyan példa, hogy az imperialista hatalmak visszaállítot­ták egy ország függetlenségét. De olyan példa volt, hogy rabságot hoztak rájuk. Ez hazaárulás lett volna a mi népünkkel és hazánkkal szemben. Eredményezte volna az imperialista rabságot és háború színtere lett volna országunk. Lenin vi­lágosan rámutatott a kis és nagy nemzetek kapcsolatára. Minden népnek joga van az önálló nemzeti életre és a teljes elszakadásra. Példa erre Finnország kérdése. A Szovjetunió ebben a kérdésben erre az álláspontra helyezkedett. Azonosak az érdekeink a Szovjetunióéval. Nem kell a Szovjetuniónak terület, hiszen tudjuk, hogy hatalmas területek vannak megműveletlenül, tehát nincs rá szüksége, de szüksége van, hogy a magyar nép jól éljen, mert ez a szocializmus ügyét szolgálja. Annyit jelent, hogy a szocializmus táborában lehetünk független ország. Azoknak a becsületes embereknek, akik ezen a téren még nem látnak tisz­tán, világosan meg kell mondani ezt. Tanult-e párt a hibákból? Tanult, ezt lát­hatjuk a kormány intézkedéseiből is, és látjuk, hogy helyesen vezeti az országot. A diktatúra az valahogy nem jól van. Világos, hogy diktatúra van és lesz is, de attól függ, hogy kinek diktatúra. Vajon a tőkés országban csak demokrácia van? Hát akkor az Egyesült Államokban miért nem engedik, hogy köztisztvi­selők lehessenek a kommunista párt tagjai? A haladó mozgalom tagjait miért 397

Next

/
Oldalképek
Tartalom