Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

I. kötet - III. Fejezet. A forradalom leverése, meghamisítása és megtorlása

társadalmi veszélyesség[ük]re számíthatunk. A megyei börtönben kb. 81 elítélt van. Van még ezenkívül a magyar és szovjet hatóságok által őrizetbe vett 4 polgári és 14 katonai személy is. A katonai személyek ügye mielőbb tisztázásra kerül, felhatalmazást kaptam, hogy ezekben is segítséget nyújtsunk. Az ügyek teljes kiderítésére módunk nincsen, mert katonai táborokban és laktanyákban nem végezhetünk vizsgálatot. Egyébként irányelv a legfőbb ügyész utasítása szerint, hogy azok ellen, akik a forradalmi harcban fegyveresen, vagy anélkül vettek részt, e címen büntető eljárást indítani nem lehet, kivétel, akik október 23-a után nyugati államból érkezve csatlakoztak a felkeléshez. Továbbá büntetendők azok, akik a felkelésben való részvételen kívül vagyon és élet elleni bűntetteket követtek el. Letartóztatásban kell tartani továbbra is azokat, akik mint elítéltek kerültek szabadlábra.

A polgári személyek közül kb. 160 került őrizetbe vételre, azonban a szovjet hatóságokkal egyetértésben ezek túlnyomó részének ügyét sikerült tisztázni, úgyhogy szabadlábra kerültek. Az elkövetkező napokban megkezdjük a járások ellenőrzését. A járási ügyész elvtársak által a tegnapi értekezleten elhangzottak alapján a legfőbb ügyésszel nyomban érintkezésbe léptem és utasítást is adtam ki, hogy azok ellen az illetéktelen személyek ellen, akik fenyegetéssel, vagy bármilyen módon elvittek ingóságokat - nem tsz-tagok, hanem kívülálló személyek, volt kulákok, svábok stb. - eljárást kell indítani. A most elkövetett bűncselekmények felderítése során élünk azzal a törvényerejű rendelettel, amelyeket súlyosabb bűncselekmények esetében - amennyiben ilyen ügyek nyomozása befejeződött - vádirat nélkül visszük a bíróság elé. A sajtóban közöljük ezeket.

Abban a kérdésben, hogy a bíróságok tárgyalásokat tartsanak, természetesen nagymértékben függ attól, hogy a közlekedési viszonyok milyenek. Ha jó, akkor a bíróságok nem minden ügyben, hanem politikusán kiválasztott ügyekben megtartják a tárgyalásokat. Politikai jellegű bűncselekmények, államellenes bűntettek esetében indított ügyekben alaposan megnézzük, nehogy olyan személyek kerüljenek bíróság elé, akik anyagi helyzetük miatt, vagy elkeseredésből stb. kijelentést tettek. A tiltott határátlépőkkel szemben amnesztiarendelet jelent meg. Azonban a rendelet megjelenése után elkövetett ilyen kísérletek miatt felelősségre vonjuk az illetőket. Pillanatnyilag leginkább a fosztogatások miatt kell fellépni. Ebben az esetben akármelyik járásban, ha a tettes ismeretessé válik és el tudunk ellene járni, élünk azzal a rendelettel, amely az előállítást megengedi.

Az árdrágítás kérdése ugyancsak napirendre került. Különösen a nagy felvásárlási láz után előfordulhat az, hogy egyes termelőegységek a nagykereskedelem kikerülésével kiskereskedelmi egységeknek, vagy magánosoknak adnak át árut, hogy jogtalan hasznot biztosítsanak nemkívánatos elemeknek, vagy a sztrájkot elősegítsék.

358