Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - II. Fejezet. A forradalom napjai Somogyban
Dr. Gobi Dezső M.tan. Int.biz. tag Csutak Pál M.tan. elnök Szentes József M.tan. Int.biz. tag Forrás'. MNL SML XXXV. 55. Arch., А/T. gy. Som. ell.forr., 15. ő. e.: Az ellenforradalom eseményei a Kaposvári járásban c. gy. 1957. Gépelt, nem hitelesített eredetiről készült egykorú, sokszorosított másolat. Az iraton ismeretlen személy jegyzete: Benke írta alá. Ő tagja volt a munkástanácsnak. Jegyzet: A körlevél számos község tanácsi iratanyagában fennmaradt, de egyetlen válaszjelentést sem sikerült fellelni. Ilyenek valószínűleg már nem is készültek, vagy ha igen, akkor nem jutottak el a címzetthez a november 4-ei szovjet intervenció miatt. Az egykori Németh István utcát 1952- ben Beloiannisz utcára nevezték át. 144. A Szabad Somogy szerkesztőségi cikke a forradalom tisztaságának megőrzéséről Kaposvár, 1956. november 4. Forradalmunk tisztaságáért! Külföldi rádió közléséből tudjuk, hogy az egyik párizsi lap „szent őrületnek” nevezte a magyar szabadságharcot. Ezzel egyrészt hódolatát juttatta kifejezésre, hiszen a magyar forradalom az adott történelmi, politikai és nem utolsó sorban katonai feltételek mellett népünk részéről hajmeresztőén képtelen vállalkozás - szinte „őrület”. Másrészt azt jelezte, hogy ez a roppant szenvedélyű népi megmozdulás az utolsó pillanatig ment maradt minden alantas indulattól; nem történt árulás, öncélú gyilkolás, emberkínzás, rablás, fosztogatás; a [fővárosi] Nagykörút betörött kirakataiban napokig érintetlenül álltak az áruk, nem tűnt el még egy nyakkendő sem. Ez a forradalom mindvégig a legmagasabb morál jegyében zajlott és emberileg, erkölcsileg hófehér, makulátlan, „szent” maradt az utolsó puskalövésig. Kell-e mondanunk, hogy többek között ez a vonása teszi olyan szimpatikussá a világ közvéleménye előtt, és a külföldi újságírót, aki a harcok idején eljutott a fővárosba, a pesti ifjúság legendás hősiessége mellett elsősorban ez az erkölcsi tisztaság ejtette rabul? Kár lenne utólag beszennyezni forradalmunk jó hírét! Kár lenne vérrel megszentelt, foggal és körömmel kivívott új rendünket kompromittálni, a kibontakozó demokratikus és tiszta közéletet a kezdet kezdetén megrontani! Nem figyelmeztetnénk erre, ha nem látnánk bizonyos elítélendő jelenségeket, ha nem hallanánk disszonáns hangokat, ha nem jönnének hozzánk aggódó, becsületes magyarok, rosszallóan csóválva fejüket, és mondván: „Ez megint mi? Visszatér a múlt?!” 276
