Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
hogy nincs különösebb ellentmondásról szó, ugyanis a pártdiktatúra számos helyi képviselője nemcsak megszemélyesítője, hanem ténylegesen cselekvő részese volt a súlyos törvénytelenségekkel és politikai hibákkal terhelt rákosista kurzusnak. A megye kisebb településein hasonló változások mentek végbe, újabb forradalmi szervek is alakultak, így alig volt már olyan községe a megyének, ahol ne létezett volna új hatalmi szerv. A falvak népe tömegesen fejezte ki politikai véleményét és akaratát, élve a rendkívüli körülmények, a történelmi pillanatra felvillant önkormányzatiság nyújtotta lehetőségekkel. A forradalmi szervek magukat új, ideiglenes önkormányzatoknak tekintették. A megyei forradalmi tanács intézőbizottsága több ülést tartott november első napjaiban, melyek főbb határozatait a november 3-ai ülésen foglalták össze egy dokumentumban. A helyi közvéleményt és a forradalmi tanácsot egyaránt erősen foglalkoztatták a megszüntetett ÁVH iratai, s hosszas vita után döntöttek úgy, hogy a lefoglalt dokumentumokat előbb alaposan megvizsgálják, s csak azt követően kerülhet sor adatok nyilvánosságra hozatalára és a felelősségre vonásokra. A szomszéd megyékkel való gyakorlatias együttműködést azonnal realizálták, ugyanis ezen a napon Zalaegerszegre egy élelmiszereket szállító különvonatot küldtek azért, hogy fűtőanyagot szerezzenek cserében. Egy gépkocsival utazó kis létszámú küldöttség felvette a kapcsolatot a Zala Megyei Forradalmi Tanáccsal, tapasztalatcsere céljából. A megyei forradalmi szerv - fennállásának utolsó napjaiban - ismételten kapcsolatba lépett a Kaposvár közelében lévő szovjet alakulat parancsnokával, tudakozódván szándékaikról. A 17. Lövészhadosztály Forradalmi Katonai Tanácsával megbeszélést folytattak a védelmi előkészületekről, például a tartalékosok behívásáról.28 November 3-án arról is döntöttek, hogy a tanács néhány tagja felkeresi november 4-én a járási székhelyeket és más nagyobb községeket abból a célból, hogy tájékozódjanak az ottani helyzetről és segítsék a helyi szervek munkáját. November hónap első vasárnapjának, azaz 4-ének eseményei azonban meghiúsították terveik valóra váltását. Összességében megállapítható, hogy a forradalmi események utolsó napjaiban egyfajta konszolidálódás jelei mutatkoztak, vagyis az új hatalmi szervek tevékenységében előtérbe kerültek a mindennapi élet kérdései. Azzal mindenki tisztában lehetett, hogy a helyi változások a központi hatalomért folytatott harc kimenetelének függvényei. A viszonylag kevés számban fennmaradt bizottsági jegyzőkönyvek is erről tanúskodnak, ugyanis a hozzászólók gyakran hivatkoztak a majdani várható központi intézkedésekre, s mindenekelőtt a politikai viszonyo28 Több iratanyagban fennmaradtak november 3-án kelt, tartalékosokat behívó parancsok. 24
